Az októberi visszautasítást követően a határozattervezetet egyetlen módosítással terjesztette elő a Magyar Polgári Párt, a népszavazás megszervezésének időpontját március 15-re változtatva. Felvezetőjében Ferencz Csaba elmondta, a közigazgatási határok módosításáért kiírandó népszavazás első lépés az autonómia felé, a véleménynyilvánítás e kérdésben törvényes, huszonnégy székelyföldi település már megtette ezt. Az ellenkezéseket megelőzve Antal Árpád András polgármester tett javaslatot, a tervezetet két részre osztva: az első a sepsiszentgyörgyi lakosoknak szóló népszavazás megszervezéséről, a második az egyetlen felteendő kérdés helyett kettőt javasol: egyetértenek-e a Székelyföld autonómiájával, és hogy Sepsiszentgyörgy része legyen az autonóm Székelyföldnek, illetve hogy egyetértenek-e a közigazgatási határok megváltoztatásával az autonóm Szé­kelyföld tervezetének megfelelően. A felszólalások sorát a román képviselők folytatták, ezúttal sokkal visszafogottabban, higgadtabban próbáltak érvelni a határozattervezet ellen (kivéve a Szociáldemokrata Párt képviselőjét, aki most is csupán érzelmi síkon, a zárt elutasításból kimozdulni sem akaróan tudott közelíteni a kérdéshez), felszólalásaikban jórészt megismételték a múlt alkalommal elmondottakat. Fenyegetések is elhangzottak, hogy egyenesen a kormányhoz fordulnak, de legfőképpen azt a reményüket fejezték ki, az új prefektus úgyis megtámadja a határozatot. A támadásokat többnyire a polgármester, a polgáriak részéről az előterjesztő mellett Kovács István védte ki, a törvényellenesség vádját például azzal hárítva, hogy az ország alkotmánya sem biblia, annak módosítására is sor kerül a jelek szerint hamarosan, akkor talán törvényes lesz majd a most meghozandó határozatuk. A vitát követően a szavazáson az RMDSZ és az MPP képviselőinek egyöntetű támogatásával, három ellenszavazattal (a negyedik román képviselő kivonult a teremből) a polgármester által javasolt változatban fogadta el a testület a határozattervezetet.