SZNT: Szükséges az autonómiastatútum újbóli beterjesztése

2024. január 25., csütörtök, Belföld

Az év végén esedékes parlamenti választások után kell ismét a törvényhozó testület elé terjeszteni a Székelyföld számára területi autonómiát előirányzó, a parlament által decemberben sürgősségi eljárással elutasított törvénytervezetet – véli a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.

  • Fotó: Facebook / Székely Nemzeti Tanács
    Fotó: Facebook / Székely Nemzeti Tanács

Izsák Balázs tegnapi, a „hatodik beterjesztés elé” címmel ellátott közleményében megállapította: a megalakulása óta eltelt húsz évben átlagosan négyévenként szembesült a román törvényhozás azzal, hogy a székelység nem mondott le a Székelyföld területi autonómiájáról és arról a jövőképről, hogy az autonómia megvalósítása által „demokratikus országgá tegye Romániát”.

„Figyelembe véve a parlamenti választás ciklusát, elmondhatjuk: a négyévenkénti beterjesztés természetes és szükséges. A törvényhozás összetétele az idők folyamán változik, a székelység pedig nem engedheti meg magának, hogy akár egy román törvényhozót is megfosszon attól a lehetőségtől, hogy megismerje Székelyföld autonómiastatútumát” – vélekedett az SZNT elnöke. Kifejtette: az autonómia­statútum hatodik beterjesztésére a választások után, 2024 és 2028 között kell sort keríteni, és szerinte minden újabb beterjesztést egy kiemelt fontosságú eseménynek kell kísérnie romániai és nemzetközi téren, olyan tömegdemonstrációk, lakossági fórumok, intenzív diplomáciai tevékenység, sajtókampány, amelyeket a közösség tagjai kezdeményeznek.

„Természetes elvárás parlamenti képviseletünkkel szemben, hogy nyilvános megszólalásokkal és minden rendelkezésükre álló eszközzel segítsék a törvénytervezet sikerét” – szögezte le Izsák Balázs, hozzátéve: külön kihívást jelent a beterjesztőknek a nyílt vagy burkolt, az autonómiaküzdelmet „szélmalomharcnak” nyilvánító magyar nyelvű ellenpropaganda. Ellenérvként az SZNT-elnök felidézte: Dél-Tirolnak ötven év kellett az autonómia kivívásáig, Skóciának háromszáz, Katalónia pedig 1714-ben került spanyol fennhatóság alá, de autonómiáját csak 1978-ban nyerte el.

Ami Székelyföld autonómiastatútumának eddigi bukaresti elutasításait illeti, Izsák Balázs úgy értékelte: a román parlament törvényhozási tanácsának (a törvényszövegek jogharmóniáját előzetesen vizsgáló szakértői testületnek) a véleményezései „korántsem meggyőzőek”, szerinte számos ellentmondást, tárgyi tévedést, szándékos és rossz­hiszemű félreértést tartalmaznak, sőt, nemzetközi dokumentum meghamisítására is volt bennük példa. „Amiben reménykedhetünk, hogy első lépésként javulhat a román törvényhozó testület szellemi színvonala, ami még nem jelenti azt, hogy ettől toleránsabb is lesz, és készségesen fogadja el az autonómiastatútumot. A vita feltételei javulnak, és nekünk ez is érdekünk! Bár a tervezetet nem bocsátják parlamenti vitára, ezek ellenére írásban léteznek és nyilvánosak az ellenérvek, amelyek cáfolhatóak, és ezek a törvényhozási tanácsnak, de a törvényhozás minden tagjának elküldhetőek, és ezt meg is tettük. Ennyire szűkre szabott a vita kerete, de egy olyan lehetőség, amellyel éltünk és élni fogunk” – olvasható az SZNT elnökének közleményében.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1620
szavazógép
2024-01-25: Közélet - Bartos Lóránt:

Megvitatták a panaszokat a gazdafórumon

Az Agrosic Közösségek Közti Társulás szervezésében gazdafórumot tartottak a gelencei Bodor György Művelődési Otthon nagytermében kedd este. Megvitatásra kerültek a mezőgazdászok kormányhoz intézett követelései. Az eseményen mintegy hetvenen vettek részt, jelen volt Fejér László Ödön szenátor és Könczei Csaba parlamenti képviselő is.
2024-01-25: Belföld - :

Románia nem ad teret a szélsőséges irányzatoknak

Klaus Iohannis szerint az idei romániai és európai parlamenti választások eredményének a román társadalom demokratikus érettségét kell tükröznie, Románia nem fogja megengedni, hogy szabadságon és demokrácián alapuló értékrendjét szélsőséges irányzatok kezdjék ki.