Románia nem ad teret a szélsőséges irányzatoknak

2024. január 25., csütörtök, Belföld

Klaus Iohannis szerint az idei romániai és európai parlamenti választások eredményének a román társadalom demokratikus érettségét kell tükröznie, Románia nem fogja megengedni, hogy szabadságon és demokrácián alapuló értékrendjét szélsőséges irányzatok kezdjék ki.

  • Klaus Iohannis. Fotó: presidency.ro
    Klaus Iohannis. Fotó: presidency.ro

Az államfő a Bukarestben akkreditált nagykövetek előtt mondott keddi beszédében, amelyben megvonta a 2023-as év mérlegét és felvázolta a román külpolitika idei céljait, leszögezte: Bukarest tovább akarja erősíteni stratégiai partnerségét az Egyesült Államokkal, ugyanakkor aktív szerepvállalással akarja érdekeit érvényesíteni az EU-ban és a NATO-ban. Románia európai stratégiai partnereivel – köztük Magyarországgal is – fejleszteni akarja kétoldalú kapcsolatait.

Iohannis kiemelte: idén márciusban lesz húsz éve, hogy Románia a NATO tagjává vált. Elmondta, hogy a védelmi szövetség washingtoni csúcsértekezletével kapcsolatban Bukarest legfőbb célkitűzése a keleti szárny további erősítése, kiváltképp a Fekete-tenger stratégiai jelentőségének tudatosítása. Üdvözölte, hogy az Egyesült Államok először fogadott el – egyebek mellett Románia jelentős hozzájárulása nyomán – külön stratégiát a Fekete-tenger térségére.

Kiemelte: az Ukrajna ellen indított háború második éve is mérhetetlen veszteségeket és világméretű negatív következményeket vont maga után, ugyanakkor leszögezte, hogy Románia továbbra is támogatja a szabadságukat, szuverenitásukat és országuk területi épségét bátran védelmező ukrán szomszédait. Megemlítette: 33 millió tonna ukrán gabona haladt át Románián, ami az EU „szolidaritási folyosóin” szállított termékek 60 százalékát teszi ki. A háború befejezésével kapcsolatban a román álláspont nem változott: csak Ukrajna dönthet arról, hogy mikor és milyen paraméterek mellett kezdődjenek az esetleges béketárgyalások – szögezte le az államfő. Hozzátette: a térség országai közül Moldovát sújtják a leginkább a háború és a „destabilizálására irányuló orosz hibrid műveletek” következményei. Üdvözölte, hogy az Európai Tanács tavaly decemberi ülésén utat nyitott Ukrajna és Moldova európai integrációja előtt, amely iránt „visszafordíthatatlanul elkötelezte magát mindkét ország politikai vezetése”.

A közel-keleti válsággal kapcsolatban Iohannis rámutatott: Románia határozottan elítélte a Hamasz agresszióját, ugyanakkor álláspontja szerint a tartós békét csak olyan politikai megállapodás hozhatja el, amely elismeri Izrael önvédelemhez, illetve a palesztinok önálló államhoz való jogát.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
A megyei önkormányzati választásokon mely párt tanácstagjelöltjeit támogatja?













eredmények
szavazatok száma 1817
szavazógép
2024-01-25: Belföld - :

SZNT: Szükséges az autonómiastatútum újbóli beterjesztése

Az év végén esedékes parlamenti választások után kell ismét a törvényhozó testület elé terjeszteni a Székelyföld számára területi autonómiát előirányzó, a parlament által decemberben sürgősségi eljárással elutasított törvénytervezetet – véli a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
2024-01-25: Belföld - :

Ciolacu: Most válik valósággá az egyesülés

Moldva és Havasalföld Alexandru Ioan Cuza fejedelem által 165 éve megálmodott egyesülése a moldvai autópálya révén válik valósággá – hangsúlyozta a miniszterelnök tegnap a román fejedelemségek egyesülésének évfordulója alkalmából kiadott üzenetében.