Ez idáig még egyetlen párt sem nevezte meg hivatalosan elnökjelöltjét, ezért az INSCOP azt vizsgálta meg, milyen eséllyel indulnának az egyes pártok vezetői az államelnöki tisztségért, de a potenciális jelöltek közé sorolta Mircea Geoană NATO-főtitkárhelyettest is, abból kiindulva, hogy tizenöt éve nagyon közel került már a tisztség elnyeréséhez, és az utóbbi hónapokban „potenciális elnökjelöltként” sokat szerepel a hazai közéletben.

Ha most vasárnap tartanák az elnökválasztást, Mircea Geoană független jelöltként a voksok 26,5 százalékát, Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke pedig 18,9 százalékát szerezné meg. A harmadik és negyedik helyen két nacionalista politikus áll: a parlamenti botránykeltéseiről elhíresült Diana Șoșoacă szenátor, az S.O.S. Románia párt elnöke 14 százalékkal, illetve George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke 13,3 százalékkal.

A lehetséges jobboldali jelöltek csak az ötödik-hatodik helyen állnak a választói preferenciák rangsorában: Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a voksok 11,4 százalékára, Cătălin Drulă USR-elnök, az Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) lehetséges államfőjelöltje a szavazatok 5,9 százalékára számíthat. Dacian Cioloș volt miniszterelnökre, a centrista REPER elnökére a megkérdezettek 5,1, míg Kelemen Hunorra, az RMDSZ elnökére a választók 3,6 százaléka szavazna, ha most rendeznének elnökválasztást.

Remus Ștefureac, az INSCOP igazgatója szerint az elnökválasztás lesz az idei választási év legfontosabb megmérettetése a román politikában, az elnökjelöltek kiválasztása pedig befolyásolhatja a pártok támogatottságát az európai parlamenti, önkormányzati és parlamenti választásokon is. A médiában „jól látható” államfőjelöltek népszerűsége növelheti vagy akár visszavetheti az adott párt támogatottságát.