A vallási alapon tartott böjt kezdett kimenni divatból, de helyette bejött az úgynevezett időszakos böjt (divatos szóval fasting), amit nemcsak húsvét előtt kell, hanem bármikor lehet tartani. Ezt teszi az angol miniszterelnök, Rishi Sunak is, ami azt jelenti, hogy hetente kétszer 500–600 kalóriára korlátozza ételfogyasztását. Ha hozzánk költözne, nem kellene havonta 171 eurót élelemre pocsékolnia. Mennyit spórolna, pedig még csak nem is fukar skót! A brit miniszterelnök (korgó gyomorral?) 36 órás böjttel kezdi a hetet, tehát vasárnap délután öttől kedden hajnali ötig nem eszik, csak vizet, teát (mint az angolok, hogy alattvalói angolnak nézzék?) és feketekávét iszik. Nem tudom, mi történne, ha eljönne királya, III. Károly zalánpataki rezidenciájára, és a király hétfő hajnalban kiküldené kaszálni a kertbe, frustuk nélkül.

Ez a divatos időszakos böjt nem egy bizonyos élelmiszerfajta kerülését jelenti, hanem az étkezés módját és idejét szabályozza. Van, aki jól érzi magát negyven óra koplalás után is. A tudósítások arról nem szólnak, hogy ha valaki nehéz testi munkát végez, hogyan bír ki majdnem két napot kenyéren és vízen úgy, hogy kenyeret sem eszik?

Ennek az új koplalási módnak a hívei azt mondják, a szervezet szokva van ahhoz, hogy működjön élelmiszerbőségben és élelmiszerhiány esetén is. Estétől reggelig sem eszünk, és reggel mégis fel tudunk kelni. (Bár ismertem olyant, aki éjszaka kilopózott a kamrába vagy bebújt a hűtőbe enni.) Az új böjtdivat hívei esküsznek annak jótékony hatására, mert csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegségek, a rák, idegbetegség, krónikus és gyulladásos betegségek kialakulását. De azért ne mindenki essen neki mohón az éhezésnek, mert az nem jó a serdülőknek, szoptató anyáknak, az inzulinfüggő cukorbetegeknek.

Sokan vannak, akik egészségünkért aggódnak. Már az Európai Unió is új szabályokat vezet be azon termékekre, amelyeket a nap első felében szoktunk enni-inni. Így a gyümölcslevek, dzsemek, több gyümölcsöt kellene tartalmazzanak, és a méz hamisításának kimutatására is egyeztetett módszereket akarnak alkalmazni. Ezt „a reggelik direktívájának” nevezik. (Várhatjuk az éjjelik direktíváit is?) Ezek után remélem, nem járunk úgy, mint ismerősöm, aki vásárolt 100 százalék narancs feliratú gyümölcslevet, aztán látta, hogy gyümölcstartalma 12 százalék. Mikor ezt reklamálta, azt válaszolták neki: hja kérem, csak a neve 100 százalék a lütyünek. Azt nem tudom, hogy a mézesbödön feliratán mi fog szerepelni. Mert ha nagyon olcsó, és azt írja rajta, hogy gyártották például Kínában, méztartalma 1 százalék, úgy is lesz, aki megvegye, mert mi általában azt nézzük, hogy olcsó legyen. Olcsó lesz, édes lesz, és akkor miért ne vennék meg?

Sokan harcolnak a cukor ellen is (pedig cukor az élet, csak szopni kell), és máris látszik a cukorellenes küzdelem eredménye, mert sikerült jól megdrágítani, és lehetnek olyanok, akik három kockával itták a kávét, de ha tovább drágítják, akkor egy kockával vagy cukor nélkül fogják élvezni, hogy ne kerüljön sokba.

Olyan termékeket kell gyártani, mint a kevés cukrot tartalmazó italok, lekvárok vagy melyek koncentrátumból készülnek. A címkére fel kell írni, hogy a gyümölcslevek csak olyan cukrot tartalmaznak, amelyben a cukor természetes módon van benne. És ne tartalmazzon édesítőszert sem!

De másrészt a 100 százalékos gyümölcslé ivása sem veszélytelen, mert a szakértők szerint az súlynövekedéssel, cukorbetegség és rák kialakulásával is járhat, ha naponta fogyasztjuk. Így csak mérsékelten igyuk, és ne víz helyett! Egy csésze alma- vagy narancslevet csak hetente egyszer igyunk, kényeztetésként. Inkább együnk gyümölcsöt, mert például egy csésze narancslé előállításához három narancs kell, de egyszerre nem szoktunk hármat megenni.

Borítókép: Pixabay