Az együttműködés költségvetésének nevezték el idén Kovászna Megye Tanácsának büdzséjét, mely az eddigi legnagyobb. „Tekintettel arra, hogy válságidőszakról van szó, így sokkal nagyobb szükség van szolidaritásra mind közösségi, mind intézményközi szinten” – jelentette be Tamás Sándor elnök szerdán egy sajtóbeszélgetésen, majd tegnap a megyei közgyűlésben, ahol jóváhagyták azt. 2024-ben összesen 537 millió lejből (107 millió euró) gazdálkodhat a megyei önkormányzat, az összeg közel felét a beruházások tétele teszi ki, tetemes rész jut az egészségügyi rendszer finanszírozására, a szociális hálóra szánt összegek is jelentősek, illetve a többéves gyakorlatnak megfelelően valamelyest csökkent a működésre szánt összeg.
Tamás Sándor a főbb sarokszámok ismertetését megelőzően elmondta, hogy a szomszédos országban több éve dúló háború, a gazdasági válság, a politikai életet jellemző bizonytalanság miatt a biztonság feltételeinek, érzésének megteremtésére kell törekedni, ennek pedig egyik feltétele, hogy a családok, közösségek, intézmények közötti együttműködés minél szorosabb legyen. A költségvetéssel is ez utóbbit igyekeznek erősíteni. Az elnök kifejtette, hogy más megyékkel ellentétben nem csak egyszerű könyvelői akarnak lenni a közpénzeknek, a törvény által az önkormányzat hatáskörébe sorolt területeken kívül a közösségépítésre is odafigyelnek.
Aż elnök a büdzsé főbb sarokszámait is ismertette. Az előző évekhez hasonlóan az önkormányzatnak a törvények által megszabottak értelmében az egészségügyi rendszerre is kell áldoznia, ezen belül is elsősorban a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház fenntartása a feladatuk, de amint Tamás Sándor is jelezte, a kézdivásárhelyi, valamint a baróti kórházaknak is nyújtanak segítséget, melyek a helyi önkormányzatokhoz tartoznak, illetve közvetve a családorvosi rendelői hálózatot is támogatják. A költségvetésben idén 180 millió lej szerepel egészségügyi célokra, ez nem csak a megyei önkormányzattól származik, mivel például a személyzet fizetését és a működési költségeket az egészségbiztosító állja, illetve egyes beruházások közvetlenül a minisztériumtól származnak.
Egy másik nagy terület a megyei besorolású közutak – összesen 263 kilométernyiről van szó – és az ezekhez tartozó száz híd fenntartása. Karbantartásra, korszerűsítésre idén 76 millió lejt szánnak.
A hulladékgazdálkodás szintén a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozik. Tamás Sándor szerint Háromszék kimondottan jól áll ezen a területen, kis túlzással országos szinten az első három megye közé sorolható a rendszer működését illetően. Az elnök emlékeztetett, hogy azokban a megyékben, ahol a rendszer nem működik, komoly gondok vannak, példa erre Marosvásárhely.
A negyedik jelentős terület, mely egyben az egyik legkomolyabb pénzügyi terhet is rója a megyei önkormányzatra, a gyermekvédelmi és szociális hálózat. Idén a büdzsé 12 százalékát teszik ki az idevágó költségek, ami 64 millió lejt jelent. Az ezzel a területtel foglalkozó vezérigazgatóságnak közel ötszáz alkalmazottja van. Összesen 840 gyerekről, 6800 fogyatékkal élő személyről és 100 idős emberről gondoskodnak.
Tamás Sándor továbbá azt is elmondta, hogy a korábbi években már bevezetett, sikeresnek bizonyult közösségépítési programjaikat is folytatják: a kultúrára, sporttevékenységek és egyházak támogatására idén 37 millió lejt fordítanak, amihez még hozzáadódnak a vidéki önkormányzatoknak pályázati alapon nyújtott támogatások kisebb beruházások megvalósításához.
