És amikor nincsenek választások? Mert legutóbb négy éve voltak, de az idén lesz a hatodik esztendeje, hogy túllépjük a hiánycélt. Ezalatt a legtöbbet a liberális politikusok intézték a pénzügyeket. Lássuk csak: Ludovic Orban 2019 novemberében vette át a kormányzást az elnökválasztáson Iohannisszal szemben alulmaradt Viorica Dăncilă szociáldemokrata miniszterelnöktől, így hát az év végi 4,4 százalékos deficitből kevés írható a terhére. 2020-ban azonban 9,2 százalékos hiánnyal zárja az évet, amit utódja, a rekorddeficitért felelős előző évi pénzügyminiszter, Florin Cîțu 2021-ben 6,73 százalékra tud letornászni. 2022-ben már a PNL-be Iohannis javaslatára beejtőernyőzött Nicolae Ciucă nyugalmazott tábornok a kormányfő, pénzügyminisztere a szociáldemokrata Adrian Câciu, az államháztartási hiány pedig 5,68 százalék. 2023-ban ismét változik a kormány összetétele, a PSD-s pártvezér Marcel Ciolacu veszi át a miniszterelnökséget, és a liberális Marcel Boloș a pénzügyeket; igaz, hogy júniusban lépnek tisztségbe, de a költségvetést együtt tervezték a koalíciót alkotó pártok, mint kiderült, jócskán túlbecsülve a bevételeket és alulbecsülve a kiadásokat. Az eredmény: 4,4 százalék helyett 5,68 százalékos deficit, az is különböző megszorítások, adóemelések és más bűvészkedések (köztük a tartalékalap bevetése) árán. Az idén 5 százalékot terveznek, de nem biztos, hogy meg is tudják valósítani.

Nem azért, mert választások lesznek, és „a demokrácia sokba kerül”: ezeket a kiadásokat bele kellett foglalni a költségvetési törvénybe. A baj az, hogy ez a törvény éppen olyan hamis számokra alapoz, mint a tavalyi, amit csak úgy tudtak 6 százalék alatti hiánnyal zárni, hogy jó néhány költséget áttoltak az idénre, amikor a választók kegyeiért versengő politikusok a szokásosnál is jobban szórják a pénzt. De már csak hitelből tudnak bőkezűek lenni, és Románia az elszabadult költségvetési hiány és államadósság miatt egyre magasabb kamatokkal jut kölcsönhöz. A járvánnyal és egyéb csapásokkal nem lehet takarózni, inkább az a gond, hogy az ország vezetői rosszul gazdálkodnak.

A korábban sokat, az utóbbi időben keveset szereplő Marcel Boloș nyilatkozata elsősorban azt vetíti előre, hogy jövőtől érkezik a hatéves állami dőzsölés számlája is. És ha a még tíz évre tervező koalíció eddigi teljesítményéből ítélünk, akkor ez nem azt jelenti, hogy vége a pazarlásnak, kezdődik a mértéktartás, hanem azt, hogy újabb adóemelésekre és terhekre számíthatunk, amelyek alól legfeljebb a választási években szusszanhatunk fel.

Borítókép: Marcel Boloș pénzügyminiszter. Fotó: Facebook / Marcel Boloș