Kovács Dominik – Kovács Viktor: Jégtorta a Tamási Áron Színház előadásábanTorták és traumák

2024. március 1., péntek, Színház az egész világ

A Kovács ikrek darabja, a Jégtorta, a Tamási Áron Színház társulatának előadásában olyan, mint egy látlelet. Látlelet a rosszul kifejezett, rosszul megélt szeretetről. A lélek lassú eljegesedéséről. Arról, ahogyan nap mint nap bántjuk egymást. Arról a kétségbeesett igyekezetünkről, hogy helyrehozzuk mindazt, amit már régen elrontottunk. Arról, hogy a birtoklási vágyat hajlamosak vagyunk összetéveszteni a szeretettel. Hogy óriási energiákat fektetünk abba, hogy fenntartsuk annak a látszatát, hogy nálunk minden a legnagyobb rendben van. Arról, hogy generációkon átívelő traumák, tragédiák áldozatai vagyunk. S végül látlelet az álmainkról. A tökéletes családról, ahol harmónia van, meghitt együttlét és egymásra figyelés. Mindez fekete humorral, vulgaritással, a magyar nótakincs jól ismert dalaival fűszerezve.

  • Fotók: Barabás Zsolt
    Fotók: Barabás Zsolt

Egészen friss, ropogós még a szöveg, a Szilvay Máté rendezte előadás a darab magyar nyelvű ősbemutatója. A Jégtorta Kovács Dominik és Kovács Viktor első darabja, amelyet 2017-ben felolvasószínházi formában adtak elő a Gyulai Várszínházban és a Vígszínházban Hegedűs D. Géza rendezésében, a járvány időszakában pedig Zürichben mutatták be. Ezúttal a rendező egy fiatal alkotócsapat társaságában vállalkozott a mű előadására. Theodor Cristian Niculae díszlettervező aprólékos részletességgel kidolgozott, realisztikus térbe helyezte a történetet, amiben Huszár Kató groteszk jelmezei fura, szürreális hangulatot teremtenek.

A Jégtorta egy kisvárosi cukrászdába kalauzol el bennünket. A 82 éves özvegy Bánóczky György cukrászdájába, ahol Gyuri bácsi 52 éves lányával, Sacival él együtt. Igazi self made man, aki egyedül áll talpra, miután családja minden vagyonát elveszíti. „Precizitás, igényesség, becsület” – ez a városkában igencsak népszerű cukrász jelszava. Kifogástalan megjelenése és példás szakmaisága azonban zsarnoki karakterrel társul. Olyan erősen kapaszkodik lányába, Saroltába, hogy az végül lemond vágyairól, álmairól, családjáról, de még saját magáról is. Egy régi, bizarr történet árnya is rávetül kettejük viszonyára. Sarolta tizedik születésnapjára egy ehetetlen, felszelhetetlen jégtortát kap apjától ajándékba. Ez az ajándék tökéletesen jellemzi kettejük feszültséggel, elfojtott érzésekkel, indulatokkal teli kapcsolatát.

Sarolta arról álmodik, hogy rég nem látott fiát, Csabit hazahívja és együtt ünneplik meg a fiú 34. születésnapját. Fia ragaszkodik ahhoz, hogy apja is eljöhessen a születésnapjára. Kényelmetlen, kibeszéletlen helyzetre derül fény. Csabi arra is választ vár, hogy apja évekkel ezelőtt miért ivott hipót. Anyja teljesen begorombul ettől a kérdéstől, de végül enged a fia kérésének. Gyuri bácsi azonban felhívja Csabit és keresetlen szavak kíséretében arra kéri, hogy ne jöjjön el. Sacinál ez az utolsó csepp a pohárban, leszámol apjával.

 

 

A cselekmény nem túl bonyolult, ám lélektanilag annál szövevényesebb. A drámai szöveget finom utalások, szimbolikus fogalmazásmód, töredezettség, fanyar humor és nyersesség, tömör, húsbavágó dialógusok jellemzik. („Hol a Gyuri bácsi? Megettem.”) Dalbetétek váltják egymást, melodikai és ritmikai változatossággal. A szerteágazó zenei és hangulati elemekből Kónya-Ütő Bence kreált az előadás világához szervesen illeszkedő, meglepő hanghatásokkal tűzdelt, egységes hangzásvilágot.

A jelenetek során az idősíkok szabadon váltakoznak, fokozatosan bontva ki a történet újabb és újabb dimenzióit. Múlt és jelen, valóság és fikció összefonódik. Így jelenítődik meg például Sacinak és férjének, Ferinek a kapcsolata, különböző pillanatokban. Legelső közös jelenetükben teljesen váratlanul, kakasmaszkkal a fején, szintetizátorral az oldalán jelenik meg Feri a cukrászda ablakában, majd egy másik jelenetben a randizás időszakában látjuk őket. Feri motorral, fekete lómaszk a fején. Saci lazán forgatja a kistáskáját, akár egy fruska. Rágyújtanak, Sacinak és Pacinak becézik egymást. Egyszerre humoros és groteszk Ferinek ez a részben állati, részben emberi megjelenése, illetve az, hogy mindaddig álarcot visel, amíg a fia rá nem kérdez, hogy miért ivott hipót. Látjuk a szóváltást közte és Saci között, ami végül Feri öngyilkossági kísérletébe torkollik. Felmerül a kérdés, hogy vajon látjuk-e egymás igazi arcát vagy csupán a saját előítéleteinket látjuk amikor egymásra nézünk?

Magas színvonalú, érzékeny alakítások születnek. A színészek kifogástalanul hozzák az utalásokkal, elhallgatásokkal teli szöveg feszültségét, érzelmi terheltségét, groteszk humorát. Minden megszólalás, cselekedet hiteles háttere, indokoltsága megteremtődik. A hangsúlyok, a gesztusok, a metakommunikáció mélyen és összetetten világítanak rá a viszonyok rejtett összefüggéseire.

 

 

Pálffy Tibor Gyuri bácsija egy végletekig megtévesztő manipulátor. Kifelé él, ad a látszatra. Megkapó, elbűvölő személyiség, senki sem sejti róla, hogy mennyire rátelepszik lányára. Sacit D. Albu Annamária alakítja érzékletesen. Látjuk őt kétségbeesetten könyörögni a fiának. Látjuk csitriként, feleségként, anyaként egy megromlott kapcsolatban. Látjuk apja mellett, végsőkig megalázott és elnyomott emberként, aki önbecsülésének utolsó morzsájával kiáll magáért. Akkor is, ha tette végzetes. Férjét, Ferit egy részeges vén dögként emlegeti Saci, állati maszkjai kakaskodására, illetve zabolátlanságára utalhatnak. Gyuri bácsi zsarnokoskodása, Saci kiszolgáltatottsága rányomja a bélyegét kapcsolatukra. Öngyilkossági kísérlete előtt álarc nélkül jelenik meg és utoljára énekli el a „Kicsiny falum, ott születtem én” kezdetű dalt. Az átírt dal keserű sorai úgy hatnak, akár egy vallomás, mintha ebben a fülledt, képmutatással teli közegben csupán válságos pillanatában vállalhatná fel önmagát.

Csabit Pignitzky Gellért alakítja az előadásban. Eleinte csupán az üzenetrögzítőben halljuk a hangját, úgy rajzolódik ki anyjával való viszonya, akinek rajongó szeretete időnként éppoly toxikus, mint a Gyuri bácsié. Szeretne fényt gyújtani abban a 30 éve tabusított történetben is, amikor apja hipót ivott. Születésnapján megismétlődni látszik a jégtorta traumája. Bár Saci dobostortát kér Gyuri bácsitól, az egy háromemeletes fehér tortát süt neki és egy megsemmisítő üzenettel köszönti fel. Hosszan húzza maga után a telefon drótját, akár egy el nem vágott köldökzsinórt.

Hosszan húzza maga után a telefon drótját, amíg Csabit próbálja lebeszélni arról, hogy születésnapján eljöjjön Sacihoz. Nyaka köré tekeri a drótot, mondván, hogy fel akarta akasztani magát, amikor Csabi született. Borzasztó dolgokat olvas be neki, míg végül sikerrel hiúsítja meg Saci tervét, hogy vendégül lássa fiát születésnapján.

 

 

Farics Mariék és a Banga testvérek jelenetei mellékszálként hálózzák be Gyuri bácsiék történetét. Varsányi Szabolcs a Napraforgó-beli Jankája után most ismét egy női szerepben brillírozik. Minden gesztusa, hanglejtése kiszámított, pontosan a helyén van. Alakítása tökéletesen hozza a kisvárosok nosztalgiázó öreghölgyét, aki emlékszik még a hajdani szép időkre. Visszatérő vendég Gyuri bácsinál, unokája társaságában, akiről meg is feledkezik amíg az nem követeli ki magának a figyelmet és az epercukrot. Göllner Boróka érzékletesen hozza a pimasz gyereket, aki időnként halálosan unja a felnőttek társaságát, valami izgalomra vágyik és kaján örömmel nyugtázza, ha sikerül megbotránkoztatnia a körülötte lévőket.

A Banga legények, Bangaöcsi és Bangamarci az előadás két fura vénlegénye, akik hol a kukából jelentkeznek a tévében látott gyilkosságokat pontozó játékukkal, hol a pult mögül settenkednek elő, hol a fagyis­pult alól dugják ki a maszatos fejüket. Kónya-Ütő Bence és Nagy-Kopeczky Kristóf kettőse igazi telitalálat, minden megjelenésük poénos, meglepő. Saci körül őgyelegnek, ő takarít rájuk, eteti őket, néha még a testét is szabad prédára bocsátja. Gyuri bácsi ezzel is folyamatosan zsarolja, felrója neki, hogy mindazt a figyelmet, amit érdemtelenül fordít a sok mihasznára maga körül, őrá kellene fordítania. Mondanivalójának nyomatékot is ad: Tudhatnád, hogy mekkora érték a szülő. Hogy neked is van egy apád, aki mindig kirántott a bajból…. Kicsit kedveskedhetnél nekem, hálálkodhatnál, amiért annyi mindent megteszek érted!.... Ezeket a mondatokat Gyuri bácsi halála után kihangosítva halljuk, mintha Saci lelkiismeretének számonkérő hangjai lennének.

A Szilvay Máté rendezte Jégtorta nem kényelmes történet, többször érezzük kínosan magunkat az elénk tárt helyzetektől, a nyelvezettől, a fura viszonyoktól. Bár az eredeti szövegkönyvben Csabi végül nem jön el, ebben az előadásban a rendező visszaállítja a rendet valamiképpen. A produkció egy álomszerű jelenettel ér véget: Saci felszolgálja a vacsorát, Feri öltönyben, rózsacsokorral a kezében érkezik, Csabi egy üveg vörösbort hoz. Együtt ülnek az asztalnál, mosolyognak, majdhogynem idilli egyetértésben vacsoráznak. Lassított álomszerű jelenet, olyan, mint egy jóvátétel, remény abban, hogy bármennyire megromlottak a kapcsolataink, mégiscsak rendbe hozhatóak valamelyest.

 

Nagy Enikő

 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1523
szavazógép
2024-03-01: Kultúra - :

A lebilincselő indiántörténetek (Egykori olvasmányaim)

Karl May (sokszor: May Károly, 1842 Ernstthal – 1912 Radebeul) soha nem volt szívesen látott vendég az irodalomtörténetben. Jónéhány más szerzőhöz hasonlóan elismerték, mint ifjúsági írót, akinél nem az irodalmi igényesség, hanem az izgalmas események hiteles(nek tűnő) leírása számított.
2024-03-01: Kultúra - :

Balassi kardja háromszéki kézben (Fekete Vince dicsérete)

Hogy egy történet vissza tud nyúlni az 1500-as évekig, azt maga Balassi Bálint sem hitte volna. Ő inkább a törökökbe verte a józan észt, vagy a libatoll végét rágcsálta szerelmesen, elkeseredetten. A hálátlan utókor pedig 1997 óta a nevében osztogat díjakat olyan költőknek, akik a magyar líra élvonalába tartoznak. Több erdélyi alkotó is a rangos díj kitüntetettje, például Farkas Árpád, László Noémi, Lövétei Lázár László. És ez évtől Fekete Vince költő is.