Antal Árpád szerint több olyan helyszín is van a városban, ahová a lakosok nem jutnak be, és emiatt nem láthatják azt sem, hogy miként is működnek a különböző közszolgáltatások, milyen összetett rendszerek szükségesek sok esetben a szolgáltatás fenntartásához. A sepsiszentgyörgyi ülepítő, szennyvíztisztító telep egyike ezeknek a létesítményeknek. Az önkormányzatnak az a célja, hogy minél jobb minőségű közszolgáltatásokat biztosítson a polgárok számára, ezért folyamatosan a fejlesztésekre, korszerűsítésekre törekszenek. Amikor a város idei költségvetését tervezték, arról is szó esett, hogy az elkövetkező években kiemelt cél, hogy a kívülről érkező sokkokkal, csapásokkal szemben minél ellenállóbb legyen a város, és annak intézményei. Ez arról is szól, hogy a különböző közszolgáltatások mögé olyan rendszereket építsenek, melyek ezek minél szélesebb körű önállóságát képesek biztosítani. A szennyvízkezelő állomások esetében az energiafüggőséget akarták csökkenteni, lehetőleg fel is számolni. Az elmúlt években két olyan beruházás is megvalósult, amivel a szennyvízkezelő állomás energiaigényének 55–60 százalékát immár saját forrásból tudják biztosítani. Az egyik beruházás a biogáz energiatermelésre való hasznosítását célozza, a másik a napelempark. „Mindkettő nagyon fontos, és az elkövetkező években el kell érniük azt, hogy az energiaszükséglet száz százalékát saját forrásból tudják megtermelni, biztosítani” – részletezte a polgármester.

Kozsokár Attila, valamint Barabás Pál, a szenny­vízkezelő telepek – köztük a megyeszékhelyi is – megbízott vezetője szerint adott körülmények között jelenleg is képesek a sepsiszentgyörgyi létesítmény energiafogyasztását fedezni a „befogott” napenergia révén. A biogáz a szükséges elektromos energia 20–25 százalékát képes biztosítani, és amikor a napelemek teljes kapacitással tudnak termelni – hosszúak a nappalok és nem felhős az idő – akkor az energiaszükséglet több mint száz százaléka fedezhető. Ez nyilván az egész évben már csak azért sem tartható fenn, mivel a tisztítótelepeken éjjel is működnek az eszközök, ami szintén energiaigényes, ám ilyenkor a napelemek nem tudnak energiát befogni, termelni. Éves átlagban számolva a telep energia­szükségletének mintegy hatvan százalékát képesek állandó jelleggel biztosítani a jelenlegi infrastruktúrával. A napelemparkot januárban üzemelték be, egy háromszéki vállalat végezte a kivitelezést nagyjából három hónap alatt. Mivel az összes létesítményük közül a szennyvízkezelők a legnagyobb fogyasztók, ezért döntöttek úgy, hogy itt valósítják meg a fotovoltaikus parkot. Ehhez hasonlót a kézdivásárhelyi telepen is kialakítottak.

Kozsokár Attila elmondta, hogy a napelempark azon beruházások közé tartozik, melyek látványosak, ám több olyat is véghezvittek, melyeket nem lehet megmutatni, hiszen a föld alatt találhatóak. Szintén a Kohéziós Alap Nagy Infrastruktúra Operatív Program keretében a digitalizáció vonalán is véghez vittek pár beruházást, van ami folyamatban van. Ezek egyike 110 hozammérőnek a városi hálózat különböző pontjain való elhelyezését célozza, segítségükkel jelentősen csökkenthetők a rendszer veszteségei, hiszen jóval hamarabb be tudnak avatkozni a meghibásodások (így csőrepedések) esetében. A másik beruházás több mint háromezer korszerű vízóra felszerelése volt, melyeket távolságból is le lehet olvasni. A beruházásokat kivétel nélkül vissza nem térítendő uniós forrásokból valósították meg.