Orbán Viktor: el kell foglalnunk Brüsszelt

2024. március 18., hétfő, Világfigyelő

Háború vagy béke, brüsszeli járszalag vagy a magyar szabadság között kell dönteni a június 9-i európai választáson – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából rendezett állami díszünnepségen a Múzeumkertben. Több tízezres hallgatósága előtt kijelentette: ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, „el kell foglalnunk Brüsszelt”, változást kell elérnünk az Európai Unióban.

  • Orbán Viktor miniszterelnök az ünnepi műsor résztvevőivel az állami díszünnepségen a Múzeumkertben. Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
    Orbán Viktor miniszterelnök az ünnepi műsor résztvevőivel az állami díszünnepségen a Múzeumkertben. Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

A kormányfő ünnepi beszédében azt mondta: Petőfiék óta minden magyar nemzedék és minden magyar fiatal számára eljön az idő, amikor dönteni kell. „Nem bújhatsz el, döntened kell: kiállsz a hazádért vagy inkább idegenek kenyerét eszed?” – fogalmazott. Felidézte: Brüsszel nem az első birodalom, amelyik szemet vetett Magyarországra, de az elmúlt ötszáz évben minden birodalom belátta előbb vagy utóbb, hogy elnyomással, zsarolással, erőszakkal, Bach-huszárokkal, pufajkásokkal nem megy velünk semmire. „Elfogyott a félhold, elkopott a kétfejű sas karma és elvásott a vörös csillag is” – fogalmazott, hozzátéve: mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül Góliát. Magunkkal rántottuk a lófarkas zászlót Nándorfehérvárnál, március 15-én egyetlen nap alatt kifordítottuk a világot a sarkaiból Pesten, ’56-ban meglékeltük a világkommunizmust és ’89-ben kiütöttük az első téglát a berlini falból. Sztambulban, Berlinben, Moszkvában és Bécsben is rájöttek, mindenki azzal jár jól, ha békén hagy bennünket – összegzett Orbán Viktor. Hozzátette ugyanakkor: a kiegyezéssel pedig megmutattuk, hogy ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk, ami jár. Értékelése szerint egyedül Brüsszel nem akarja megérteni ezt. „Ezért, ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt” – közölte.

Nem tűrjük el, hogy tönkretegyék a gazdákat, kisemmizzék a középosztályt, földre vigyék az európai vállalatokat, elsinkófálják a nemzetek jogait, adósrabszolgává tegyék a gyerekeinket, és háborúba vigyék egész Európát – fűzte hozzá. Kijelentette: Magyarország csak a békével járhat jól, nem kérünk a háborúból. Értékelése szerint azonban a magyarok Brüsszelből béke helyett háborút, biztonság helyett jogállami hercehurcát, jólét helyett pénzügyi zsarolást kaptak. Becsaptak bennünket, de ideje, hogy fellázadjunk és helyreállítsuk az európai emberek önérzetét és önbecsülését – tette hozzá.

A kormányfő a magyar forradalmat jellemezve azt mondta: az nem romboló, hanem építő, nem tagadó, hanem alkotó, igaz és szép, és a végén nem halál, hanem élet sarjad belőle. Felidézte: 1848 márciusában Európa lángokban állt, vér folyt a fővárosok utcáin, Bécsben barikádokon harcoltak, mi, magyarok „verset írtunk, 12 pontot szerkesztettünk, átsétáltunk Pestről Budára”. Hozzátette: a magyarok puskalövés nélkül kiszabadították a politikai foglyokat, színházba mentek, nemzeti darabot néztek, a szünetben Nemzeti dalt énekeltek, és estére győztek, napra pontosan kilenc hónapra rá pedig megszületett Petőfi Zoltán. Ilyen a forradalom, ha magyar fiatalok csinálják – hangsúlyozta. Kijelentette: nem az a kérdés, hogy milyen világot hagyunk a gyerekeinkre, hanem az, hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra, valójában ezen múlik minden. Úgy fogalmazott: a márciusi ifjak szülei tudták, hogy haza csak addig van, amíg van, aki szeresse.

„Mi, magyarok másképpen élünk és másképpen is akarunk élni. Mi jövünk valahonnan és tartunk valahová” – mondta. Hozzáfűzte: mindent, amink van, az elődeinktől kaptuk, és vele a küldetést is, hogy fenntartsuk és továbbadjuk, ez a magyar szabadság veleje. Mi tudjuk, hogy a létezés magyar minősége az emberi élet különleges, semmihez nem fogható, magasrendű formája, és a legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk – fogalmazott a kormányfő. A március 15-i fiatalok azt kiáltották világgá, hogy „mi, magyarok társak vagyunk. Nemcsak a barátságban és a családban, de társak vagyunk a hazában is: honfitársak” – jelentette ki. Megjegyezte: sőt, társam az is, aki előttem járt, és az is, aki utánam jön. Mert a magyarok élete folyamatos láncolat Szent Istvántól Mátyás királyon és Petőfin át az ’56-os magyarokon keresztül egészen hozzánk és tovább.

A miniszterelnök egy példázattal világította meg az európai, benne a magyar baloldal és a jobboldal közti különbséget: egy utazó lát egy embert az út szélén, aki követ tör egy kalapáccsal. A kérdésére, hogy mit csinál, az ember így felel, „nem látod? Követ török, ez a munkám”. Lát egy másik embert, aki szintén követ tör, és amikor őt is megkérdezi, hogy mit csinál, ő így felel: „Nem látod? Katedrálist építek”. Az európai, benne a magyar baloldal ma követ tör – mondta. Ez az ő életük, múlttól és jövőtől megfosztott, önmagáért való robot. Mi katedrálist építünk. Ez a mi életünk – közölte a kormányfő.

Negyven nemzedék építőköveiből emelkedik a „Magyarország katedrális” – folytatta. Szent István megalapította, Mátyás király naggyá tette, a labancok lerombolták, a reformkor újjáépítette, Kossuth és Széchenyi, Petőfi és Jókai, Deák és Batthyány, Klapka és Görgei harcoltak érte – sorolta. Rámutatott: a ’48-as hősök látták a katedrálist. Látták a hazát a magasban, ami a hétköznapok felett áll, és magasabb rendű értelmet ad véges életünknek. Ezért bátran cselekedtek akkor is, amikor az életük forgott kockán, és akkor is, amikor esély sem volt a győzelemre.

A kormányfő szólt arról is: Európa népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságukat, éppúgy, mint Petőfiék idejében. Olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, ami a „magyar szellem számára kárhozatos”, ami „idegen a magyar élettől” – mondta. Úgy fogalmazott: „be akarnak bennünket préselni egy háborúba, migránsokat akarnak a nyakunkba sózni, és át akarják nevelni a gyerekeinket, de mi nem megyünk háborúba, nem engedjük be a migránsokat, és nem adjuk oda a gyerekeinket sem”. Ez olyan egyszerű, mint az egyszeregy, és olyan világos, mint a Nap, mert Magyarország szabad és szuverén ország, és az is marad – szögezte le Orbán Viktor.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1522
szavazógép
2024-03-18: Sport - Miska Brigitta:

Hétgólos győzelem a Galac ellen (Jégkorong)

A Háromszéki Ágyúsok szombaton egy elvesztett és két szoros harmadot követően 4–2 arányban kikaptak a Galaci CSM csapatától. A narancs-kék mezes csapat vasárnap viszont végig uralt mérkőzésen, szervezett játéknak és remek kapusteljesítménynek köszönhetően 7–0 arányban diadalmaskodott a Galaci CSM felett a Deme László Műjégpályán.
2024-03-18: Világfigyelő - :

Rekordrészvétel az orosz elnökválasztáson

Abszolút rekordot ért el az országos választási részvétel az orosz elnökválasztáson a 70 százalékot meghaladva – közölte tegnap az orosz Központi Választási Bizottság (CIK). Moszkvai idő szerint 18 óra 45 perckor közölt részvétel 73,22 százalékos volt.