Az újrahasznosítás segítségével újra felhasználhatjuk azokat a dolgokat (termékeket, anyagokat, gépeket), amelyeket kidobnánk, mert már nem használhatók eredeti rendeltetésüknek megfelelően, lejárt a szavatossági idejük vagy egyszerűen csak kimentek divatból.
De vannak olyan dolgok, amelyek nélkülözhetetlenek életünkben és újrahasznosításuk lehetséges, mert átalakítva egyébre is fel tudjuk használni, mint amire eredetileg szolgáltak, és nagy kár lenne, ha a kukában, illetve a szeméttelepen végeznék. Ilyenek a politikusok, annyira hiánycikk ugyanis a jó politikus világszerte, hogy nagyon sok közülük újrahasznosításra kerül.
Mint az Amerikai Egyesül Államokban az elnök, ahol a mostanit, Joe Bident akarják újraválasztani, vagy a régit, Donald Trumpot visszatapsolni. És az orosz elnök helyett sem került más, így jobb híján ismét Putyint választották újra, és lehet, hogy élete végéig így fog ez menni. Ugyanígy ismét az Európai Bizottság (EB) elnökének javasolják Ursula von der Leyent is, mert nála jobb állítólag nincs is. Előzőleg Németország családügyi, majd hadügyminisztere volt, és onnan került újrahasznosítással az EB elnöki pozíciójába.
Nálunk is így van ez elnökünkkel, Klaus Iohannisszal, akit kétszer is újraválasztottak, de sajnos az alkotmány nem engedi elnökként többször újrahasznosítani. Így lehet, hogy ő is máshol kerül újrafelhasználásra. Szerencsére vannak olyan állások, ahol ilyen nélkülözhetetlen emberekre van szükség, és vannak is, akik rögtön jelentkeznek a felelősebbnél felelősebb beosztásokra, s feláldozzák magukat az emberiség (és saját hasznuk) érdekében. Különben az ilyen nélkülözhetetlen embereket (akikkel a temetők is tele vannak), mint a kártyában Jolly Jokert (ami angolul mókamestert jelent), bárhol fel lehet használni, mert mindenre jók.
Hamarosan üresen tátong a NATO-főtitkári szék, és abba kellene egy belevaló alak. Nem is kell katonaember legyen, mert ez állítólag csak amolyan politikai szövegmondónak való beosztás. Mostanában a hadügyminisztereknek is olyan civileket tesznek, akik nem is voltak katonák.
A NATO-főtitkári posztra már van jelölt, többek közt Mark Rutte, aki Hollandia miniszterelnöke 2010 óta, de megbukott a hollandiai választásokon, és ezért vágyódik el a NATO-főtitkári székbe. Már akkor is kacsintott a NATO felé, mikor felénk járt, és azt mondta: „Minden lehetséges módon támogatnunk kell Ukrajnát: pénzügyi, katonai, humanitárius téren”. (Ezt Iohannis sem mondhatná jobban.) Mi nem nagyon szeretjük Ruttét, mert gátolta Románia schengeni csatlakozását, miközben azt szavalta, hogy Hollandia elvben nem ellenzi. (Csak a gyakorlatban.)
Na de most eljön a mi időnk, és mi is azt mondjuk, hogy elvben nem ellenezzük Mark Rutte NATO-főtitkárságát, csak majd esetleg a gyakorlatban, ha szavazni kell róla, mert nekünk van jobb jelöltünk: Iohannis. A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor sem szavaz Ruttére, aki azt mondta, hogy térdre kell kényszeríteni Magyarországot. Iohannist viszont szeretheti azóta, hogy megkérdezte volt: mit ígért Orbán Viktor Erdélyért?
Az Egyesült Államok állítólag támogatná Rutte álmát, ezért van esélye, mert mégiscsak Amerika költi a legtöbb pénzt a NATO-ra, s aki fizet, az rendeli a zenét. Meg kellene várni az amerikai választásokat, és aki veszít, azt lehetne NATO-főtitkárnak tenni: Bident vagy Trumpot. Bármelyikkel jól járnánk. Biden támogatná Ukrajnát, Trump meg rögtön békét köttetne.
De lehetne NATO-főtitkár a francia elnök, Emanuel Macron is, aki ismét naggyá tenné Franciaországot. Dönthetne arról, hogy a francia hadsereget elküldje Ukrajnába, ahol ő sikeres lenne, nem népszerűtlen, mint hazájában, és megnyerhetné az orosz–ukrán háborút Franciaország javára.
Lehetne NATO-főtitkárnak javasolni Putyint is, aki nemrég vallotta be, hogy 2000-ben találkozott a Kremlben Bill Clinton amerikai elnökkel, és megkérdezte: Bill, mit gondolsz, ha Oroszország kérné a NATO-ba való belépést, szerinted az megtörténne-e? „Tudod, ez érdekes, azt hiszem, igen” – válaszolta Bill. Aztán másnap meg azt, hogy: „Nem, ez most nem lehetséges”.
Most fel kellene ajánlani Putyinnak a NATO-főtitkári funkciót és Oroszországnak a NATO-tagságot, és az véget vetne a háborúnak, mert hadban álló országot nem lehet felvenni a NATO-ba.
Orbán Viktor és Donald Trump. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán