A romániai fiatalok közérzetével kapcsolatos, közügyek, politika iránti érdeklődésükről, illetve az idei választásokon való részvételi szándékukról, pártpreferenciáikról készített felmérést a kolozsvári IRES közvélemény-kutató intézet a Fiatalok szavaznak nevű civil szervezetnek.
Az adatok egy részét már nyilvánosságra hozták, a politikai pártokra vonatkozóakat hivatalosan április 3-án teszik közzé. Ám a HotNews portál exkluzív információjaként máris napvilágot látott az a megállapítás, miszerint, ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a 18 és 35 év közötti romániai fiatalok szavazatainak 16 százalékát szerezné meg, megelőzve a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) és a Nemzeti Liberális Pártot.
A hírolvasót hideg zuhanyként éri az AUR népszerűsége a fiatalok körében. Ám a felmérés kérdései, illetve az azokra adott válaszok árnyaltabbak, több fontos társadalmi témakört érintenek. Ami egyértelműen, szinte első olvasatra kiderül, hogy a jelzett korosztály képviselői nem érzik túlságosan jól magukat hazájukban, bizonytalanok jövőjüket illetően, és kevésbé bíznak a politikai pártokban, azok vezetőiben, így a megkérdezettek 65 százaléka más pártra fog szavazni, mint eddig. És itt kerülnek képbe a rendszerellenes nézeteket hirdetők: míg négy évvel korábban az USR játszott ebben a szerepben, helyüket most az AUR veszi át agresszív és leegyszerűsítő diskurzusával. Mindez némiképp érthető is, hiszen a fiatalabb korosztálynak – de nem csupán nekik – valóban csalódást okozott a romániai politikai képviselet, a szélsőséges és nacionalista AUR pedig közérthető módon fogalmazza meg rendszerellenes üzeneteit azokon a közösségi oldalakon is, amelyeket a fiatalok leginkább követnek. Ez több csatornát is jelent, a közvélemény-kutató a TikTok platformot emeli ki, ugyanis a fiatalok egy része szinte kizárólagosan innen, illetve az Instagramról tájékozódik. Hogy ez jó-e vagy sem, az más kérdés, de ettől még a szokás szokás marad, s azok a pártok, amelyek jól alkalmazkodnak ezekhez a csatornákhoz, ezen korosztály esetében is előnybe kerülnek.
Ismételjük, eme közvélemény-kutatás eredményei nem csupán azért elgondolkodtatóak, mert a magyar közösségre (is) veszélyes AUR jó mutatókkal szerepel, hanem azért, mert a fiatalok bizalmatlanok saját országukkal, pontosabban azok vezetőivel, intézményeivel szemben. Az AUR támogatottsága is e bizalmatlanság következménye, tehát azoknak a döntéshozóknak, akik megoldásokban érdekeltek, a bizalmatlanság okait kell felszámolniuk. A hagyományos pártok képviselői máris a TikTok szabályozásában látnák a megoldást, s bár ez is egy lehetőség, ám mindez csupán a bajok tüneti kezelése lenne. Hiszen a felmérés szerint a fiatalok mintegy 75 százaléka nem vagy alig bízik a romániai demokráciában, aggasztja őket a munkalehetőségek hiánya, a gyenge oktatási rendszer, az életszínvonal. Az intézmények közül magasra értékelik (56 százalékos bizalom) az egyetemeket, ezeket az Európai Unió (51) és a NATO (50) követi, megelőzve az eddigi hagyományos szereplőket (például az egyházat).
Több kérdést is felvet tehát a szóban forgó közvélemény-kutatás, azokra számos válasz, magyarázat adható. Ellenben nem lehet eltekinteni a fiatalok által jelzett problémáktól, hiszen 68 százalékuk szerint az ország rossz irányba tart. És ezt valójában nem csupán a felmérésben részt vevő nyolcszáz válaszadó állítja.
Sepsiszentgyörgyi szavazókörzet, képünk illusztráció. Albert Levente archív felvétele