Ismételt nem az autonómiára

2009. február 4., szerda, Közélet

A nemzeti kisebbségek kérdé­sében nincs nézeteltérés Románia és Magyarország között ― jelentette ki tegnap Traian Băsescu államfő azt követően, hogy befejezte kétnapos magyarországi látogatását. Az államfő a bukaresti Henri Coandă repülőtéren megismételte egy nappal korábban elhangzott kijelentését, miszerint Románia nem ismeri el a kollektív jogokat, és nem fogadhatja el a területi autonómiát.

Traian Băsescu szerint Romá­nia és Magyarország vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy mindkét ország megoldotta a nemzeti kisebbségek kérdését úgy, ahogy azt megfelelőnek tartották, a realitások figyelembe vételével. Rámutatott: a két ország által alkalmazott szabványok korrektek, tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait. Romániát gyakran pozitív példaként emlegetik azért, ahogyan megoldotta a nemzeti kisebbségek kérdését, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nincsenek még megoldásra váró feladatok ― hangsúlyozta. Az államfő szerint prioritást élvez az egészségügyi, az oktatási és a rendőrségi intézmények áthelyezése a helyi hatóságok hatáskörébe. ,,Valamennyi román állampolgárnak több autonómiára van szüksége helyi szinten, mind a román nemzetiségűeknek, mind a nemzeti kisebbségek tagjainak" ― mondta.

A magyarországi románokkal kapcsolatosan megjegyezte: Bukarestnek fokoznia kell erőfeszítéseit a román kisebbség gyors beolvadási folyamatának megállítása érdekében. Hozzáfűzte azonban: ez az asszimiláció a magyar állam akarata ellenére történik. Megjegyezte, hogy a Magyarországon élő nyolcezer román 25 százaléka már nem beszéli anyanyelvét.

A magyarországi látogatásán felmerült további témák közül Băsescu megemlítette a határ menti együttműködést. Javasolta magyar partnereinek, hogy 2011-ben ― amikor fél évig Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét ― Budapest vesse fel hangsúlyosan a Fekete-tenger és az Északi-tenger közötti közlekedés (a Rajna―Majna―Duna mentén haladó VII. európai közlekedési folyosó) fejlesztésének kérdését. Magyarországi látogatásának második napján Băsescu Gyulá­ra látogatott, és szót emelt Andrei Şaguna ortodox püspök szobrának felállításáért.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki volt a legrosszabb miniszterelnöke Romániának az elmúlt években?
















eredmények
szavazatok száma 729
szavazógép
2009-02-04: Máról holnapra - x:

Lehetne már összefogni — Farcádi Botond

Amit több éve nem sikerült elérnie az erdélyi magyar politikai elitnek, a választások után kialakult helyzet következtében megvalósulni látszik: a magyar intézményvezetők eltávolítása egy táborba sodorta az eddig feloldhatatlannak látszó ellentétek által elválasztott pártokat. Alig másfél hónappal a hetvenszázalékos parlamenti többséggel rendelkező kormány megalakulása után immár ugyanazt az ellenszelet fújja az RMDSZ, az MPP, a civil szervezetek és az egyház. Ha nem lenne valóban veszélyes a kormánypártok arroganciája a magyar intézményvezetők eltávolításában, akár még bizakodni is lehetne, hiszen csírázik a valós összefogás.
2009-02-04: Közélet - x:

Ki lesz az elnök? — Bogdán László

Az ,,eredeti román demokráciában" — s egyáltalán nem véletlen, hogy a nyolcvankilences változások után kialakuló rendszerre Románia első elnöke, Ion Iliescu használta e bájosan perfid megnevezést! — fontos szerep jut a mindenkori államfőnek, ha nem is olyan fontos, amilyenről az agilis és ambiciózus Traian Băsescu álmodik, aki akár az alkotmányt is megváltoztatná annak érdekében, hogy francia mintára erős elnöki rendszer alakulhasson ki, ahol az államfő gyakorlatilag egyeduralkodó, feloszlathatja a parlamentet, kedve szerint cserélgetheti a kormányokat, uralhatja a titkosszolgálatokat, meghatározhatja és egyedül határozhatja meg Románia külpolitikáját. Méghozzá a rendszerbe beépítendő olyan törvényes garanciák, alkotmányos fékek nélkül, amelyek a francia rendszerben megvannak, s amelyek adott esetben korlátozhatják az államfő teljhatalmát.