Mózes László
„És fölzúgnak a hamuszín egek, / hajnalfele a ravensbrücki fák. / És megérzik a fényt a gyökerek / És szél támad. És fölzeng a világ” – írja háborús tapasztalataira alapozva Pilinszky János Harmadnapon című versében. A huszonhárom éves költőt 1944-ben behívták katonának és Németországba vitték, ahol ugyan fegyverrel nem harcolt, de láthatta a háború borzalmait.
Például a Ravensbrück szomszédságában lévő női koncentrációs tábort, előbbi látomásszerű képeit is e hírhedt hely ihlette. Lírájában egy másik költemény is kötődik a Harmadnapon címűhöz: a Ravensbrücki passió a tragikus lágerélményt és a krisztusi szenvedéstörténetet (passió) ötvözi, e verse a haláltábor egy ismeretlen áldozatának kivégzésére, „keresztre feszítésére” fókuszál. Ennek egyfajta, reménységgel is átitatott folytatása a Harmadnapon, hiszen az idézett, első strófabeli nyitány után Pilinszky a következő, szinte himnuszként hangzó sorokkal összegez: „Mert megölhették hitvány zsoldosok, / és megszünhetett dobogni szive – / Harmadnapra legyőzte a halált. Et resurrexit tertia die.”
E latinul rögzített mondat – jelentése: és harmadnapon feltámadott – hirdeti a mindenkori győzelmet a halál, az aljasság és a gonoszság fölött, a kivégzett női rab és a megfeszített Krisztus sorsa is összefonódik tehát e két szikár versben. Pilinszkyt értelemszerűen mélységesen megrendítette a világháború, a rombolás, pusztulás látványa kapcsán írja: „se Bosch, se Bruegel, se Greco képzelete nem látta ezt a tájat”. Mégis, Ravensbrück arra is késztette, hogy a feltámadásról is szóljon.
Mi közünk nekünk ma mindehhez? Hiszen évtizedek teltek el azóta, s a világ más lett, szép lett, legyinthetnénk is akár. De mégsem tehetjük: az a fenyegetettség, amely Pilinszky líráját átszövi, nem szűnt meg, csupán átalakult. Hiszen ma is a háború árnyékában élünk, ezrek, százezrek sorsa, élete zúzódik szét, és ijesztő, hogy ez már sokak számára megszokottá vált.
Hát ezért várunk a fényre, amelyet megérezhetnek a gyökerek is, feltámadó szélre, és arra, hogy újra fölzengjen a világ. Ezért várjuk örök, elpusztíthatatlan bizakodással a harmadnapot. Mert harmadnapon feltámadott, ott akkor Ravensbrück mellett is, miként előtte és utána is, minden borzalom, tragédia, világégés, embertelenség ellenére. A feltámadás megváltó üzenet is egyben, mely hirdeti: az élet erősebb a halálnál. Így aztán nagypéntek, a legmélyebb gyász után ismét örvendezhetünk, nem csupán azért, mert harmadnapon bizonyosan feltámad, hanem mert maga Krisztus is bátorít: van remény, még a legreménytelenebbnek tűnő pillanatokban is, ne adjátok fel!...
Kovács Attila Gellért írott tojásai
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.