„Erdő, mező, hegy völgy, falu… minden mesél itt. A mesék földje ez – csuda-e, ha szép csendesen mesemondóvá nő a gyermek?” – vallotta egykoron szűkebb hazájáról, Erdővidékről a nagy mesemondó, népmesegyűjtő Benedek Elek.
Tovább boncolgatva Elek apó vallomását, feltehetjük a kérdést, hogy csuda-e, ha ennek a mesevilágnak a nagy gyűjtőjévé vált az Erdővidéken, Nagyajtán született és gyermekeskedett Kriza János, akinek a magyar folklórkutatás hajnalán megjelent Vadrózsák című kötete nemcsak a székely, hanem a magyar népköltészeti kutatástörténet egyik gyöngyszeme. Ezek után már joggal jelenthetjük ki, nem csuda, hogy Konsza Samu is – aki szintén ebbe a mesevilágba született bele az erdővidéki Nagybaconban – Kriza János és Elek Apó méltó utódaként a népköltészet szerelmesévé, annak gyűjtőjévé vált. Három évtizedes kutatómunkájának gyümölcseként jelent meg 1957-ben a Háromszéki magyar népköltészet című gyűjteményes kötet, amely az első önálló, háromszéki gyűjtéseket bemutató, terjedelmében és gyűjtési területeiben pedig a mai napig legátfogóbb háromszéki kiadvány.
Préda Barna
(Háromszéki magyar népköltészet, Tortoma Kiadó, 2024. A kötet megvásárolható a könyvesboltokban, illetve megrendelhető az erdelyikonyv.hu oldalon)
