Bemutatták Préda Barna új könyvétA hagyományok őriznek meg minket

2024. április 12., péntek, Élő múlt

Préda Barna zalánpataki néprajzkutató negyedik, Az üvegfúvók unokái – Zalánpataki ősök albuma című könyve bemutatójának hírére az elmúlt szombaton zsúfolásig megtelt a szülőfalu kultúrotthona helybéliekkel, onnan elszármazottakkal, háromszéki és csíki érdeklődőkkel. Ezzel pedig újra bebizonyosodott, hogy egyetlen ember konok tenni akarása is képes felrázni a gondokba belefásultakat. Ismét nyilvánvalóvá vált, hogy a személyes példamutatásnak kilátástalanságot oldó, közömbösséget oszlató és közösségkovácsoló ereje van. Megint beigazolódott, hogy a reménytelenségtől magába roskadtak is képesek a cselekvés útjára lépni, ha valaki mögé felsorakozhatnak.

  • Préda Barna (középen), mellette Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja és Péter Sándor. A szerző felvétele
    Préda Barna (középen), mellette Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja és Péter Sándor. A szerző felvétele

A szülőföld szeretete

Az igazi alkotások akkor születnek meg, ha a tehetséghez még hozzáadódik a szülőföld szeretete, az emberek, a nemzet, a történelem és a múlt tisztelete. Például ez a könyv, amelyet végiglapozva betekinthetünk a település múltjába, az itt élők számára pedig mélyreható emlékeket idéz fel. A szerző nem tudja elrejteni magát semmilyen leírás, kép vagy táblázat mögé, mert ennek a közösségnek tagjaként benne van a szíve-lelke. Nem tudományos távolságtartással, hanem a szeretet nyelvén írta – fogalmazott az egybegyűlteket köszöntő Szotyori Angéla, Málnás község polgármestere.

Helytörténeti művek, helytörténeti tudat nélkül a nagybetűs történelem sem létezne, hiszen az a kimagasló események mellett helyi történésekből rakódik össze. A helytörténeti kiadványok ugyanakkor fontos szerepet játszanak a nemzeti megmaradáshoz szükséges egyéni és közösségi önismeret, azonosságtudat megalapozásában és megerősítésében. Nem a véletlen műve tehát, hogy a mindenkori diktatúrákban elszántan tiltották és tiltják az ilyen jellegű művek megjelentetését, amint nem véletlen az irántuk megnyilvánuló fokozott igény sem. Viharos időkben az erdélyi magyarság is hálásan és örömmel fogadta, illetve fogadja ezeket, tudván, hogy igaza volt az idős moldvai magyar asszonynak, aki megjegyezte: „nem mi őrizzük meg a hagyományokat, hanem a hagyományok őriznek meg minket”. Éppen ezért a most bemutatásra kerülő és hasonló könyvekre a jövő építőkockáiként kell tekinteni – jelentette ki Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának munkatársa.
 

Háromszék legfiatalabb településének története

A kötetet dr. Péter Sándor, a Préda Barnában szunnyadó tehetséget egykor felismerő és ébresztgető nyugalmazott magyar nyelv- és irodalom szakos tanár méltatta. Ennek során örömmel nyugtázta, hogy helyi hagyományok tekintetében a székelységet számos iránymutató íróval, költővel, újságíróval ajándékozta meg a Gondviselő. Közülük az előtte szóló Beke Mihály András uzoni születésű édesapját, Beke Györgyöt (1927–2007) emelte ki, aki szociográfiai riportjaival, regényeivel, elbeszéléseivel, karcolataival nagyban hozzájárult az erdélyi magyarság sokszínű és gazdag népi kultúrájának a feltérképezéséhez, közkinccsé tételéhez, valamint sorsa alakulásának nyomon követéséhez, rögzítéséhez.

Rámutatott, az ükszülei házában önerőből múzeumot is alapító és működtető Préda Barna eddig megjelent könyveiben Zalánpatak önmagát újra felfedező, megvédő és gazdagító népéről írt. Ez alól pedig nem kivétel a frissen megjelent sem. Jellegzetes vonásuk a sorokat átitató mélységes ragaszkodás, tisztelet és szeretet, amellyel a szerző az őt útjára bocsátó közösség felé fordul, feltárván annak múltját, rögzítve jelenét, hozzáállásával, tevékenységével és magatartásával jó irányba befolyásolván jövőjének alakulását.

A kötetet fellapozván kirajzolódik Háromszék legfiatalabb, „csupán” háromszáz esztendőt számláló településének története a kezdetektől a múlt század végéig. Egy olyan falué, amelynek lakossága a magyaron kívül román, német, szász, lengyel, morva és még ki tudja milyen nemzetiségű személyekből tevődött össze, és egy olyan közösséggé izmosodott, amely magyarságból a mai napig példát mutat. Ezt Préda Barna kötetei is fényesen bizonyítják és igazolják – jelentette ki dr. Péter Sándor.
 

Breviárium

Maga a szerző a bevezetőben többek között így fogalmaz: „az olvasó nem egy monográfiát, nem egy történelemkönyvet tart a kezében, hanem egy olyan breviáriumot, amelyben egy apró elszékelyesedett település egyszerű embereinek egykori mindennapjaiba nyer betekintést. A falutörténet mellett találkozhatunk a zalánpataki ember örömével, vágyaival, keserveivel, panaszaival, vagy éppen szennyesével, mert Farkas Árpád szavával élve… „hellyel-közzel az is akad.”

A keménykötésű, Péter Izolda borítótervező és tördelőszerkesztő jóvoltából szemnek tetszetős, kétszázötvenhét dokumentumértékű fényképet, valamint hetvennyolc újságcikket tartalmazó kötet a szerző által alapított Zalánpatak Falumúzeum Egyesület kiadásában jelent meg a Zalánpataki Tekse Erdő- és Legelőtulajdonosi Egyesület, Magyarország Kormánya, a Bethlen Gábor Alap, Kovászna Megye Tanácsa és Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának anyagi támogatásával. Az előtanulmányt dr. Pozsony Ferenc akadémikus lektorálta. A könyv sepsiszentgyörgyi bemutatója április 18-án 18 órától lesz a Székely Nemzeti Múzeum Bartók-termében.
 

Kiállítás Zalánpatak múltjából

Ez alkalomból nyílott meg a könyv képanyagából kiválasztott huszonkét fotón a település múltjának egy-egy mozzanatát felvillantó kiállítás, amely a Zalánpatak Falumúzeum Egyesület adományaként, a kultúra felújított helyi hajlékának belső terét fogja állandó jelleggel díszíteni.

A továbbiakban Préda Barna a terveiről is beszélt, amelyek legfontosabbikaként a Zalánpatakon való fészekrakást és családalapítást jelölte meg. Véleménye szerint ugyanis jelenlegi lakóhelyéről, Sepsiszentgyörgyről, távirányítással nem tud annyit tenni a szülőfalujáért, amennyit szeretne és kell.

A falutalálkozónak is nevezhető könyvbemutató jó hangulatban és dr. Péter Sándor javaslatára énekszóval ért véget. A hirtelen muzsikussá átvedlett Préda Barna hegedűjének kíséretében a közönség ajkairól felcsendült az Eltörött a hegedűm című Dankó Pista-nóta, valamint a Tavaszi szél vizet áraszt és A csitári hegyek alatt kezdetű népdal.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Hol tervez nyaralni idén?









eredmények
szavazatok száma 1234
szavazógép
2024-04-12: Képzőművészet - Jánó Mihály:

Értéknézőben a barcasági templomokban

Sepsiszentgyörgyről alig félórai autózás után nagyszerűen felújított szász erődteplomokat látogathatunk meg, amelyekbe ma már alig jár néhány őslakos imádkozni. Ezek a műemlék épületek az európai gótikus építészet remekei közé tartoznak. Kevésbé ismeretes, hogy az épületegyüttesek szerves részét képezik az ún. katolikus kápolnák, amelyeket gazdagon kifestettek bibliai jelenetekkel a 15. században. A szászhermányi és a barcaszentpéteri kápolnák mellett megnéztük a feketehalmi templomot is, ahol nemrég tártak fel a mészréteg alól nagyon ritka témájú falfestményeket.
2024-04-12: Élő múlt - :

Megjelent: Háromszéki magyar népköltészet

„Erdő, mező, hegy völgy, falu… minden mesél itt. A mesék földje ez – csuda-e, ha szép csendesen mesemondóvá nő a gyermek?” – vallotta egykoron szűkebb hazájáról, Erdővidékről a nagy mesemondó, népmesegyűjtő Benedek Elek.