Ifj. Agache a múlt év januárjában kérte a dossziét, amire elutasító választ kapott. Április 14-i átiratában a megyei rendőrség azt javasolta, forduljon a közigazgatási bírósághoz. A rendőrség azzal indokolta az iratcsomó zárolását, hogy bizalmasnak minősített dokumentumokat és információkat is tartalmaz. Ifjú Agache meggyőződése, hogy apja személyi dossziéjában olyan adatokra bukkan, amelyek alapján be tudná bizonyítani, tevékenysége során nem vétett az emberi jogok ellen, ahogyan azt állítják, és amiért Kézdivásárhely központjában 1989. december 22-én a népharag áldozata lett.

A brassói közigazgatási bíróságon több tárgyalásra került sor, döntést február 2-án hoztak. A Kovászna megyei rendőrség több beadványában ifj. Agache kérésének elutasítását kérte azzal az indokkal, hogy a néhai őrnagy személyi iratcsomójába a belső rendszabály szerint a hozzátartozók sem nézhetnek bele, és a titkosítás feloldását csak a közigazgatási és belügyminisztérium illetékesei vagy magas rangú tisztségviselők rendelhetik el, a titkosítás feloldása pedig precedenst teremtene. A taláros testület helyt adott a felperes kérésének, és arra kötelezi a Kovászna megyei rendőrséget, hogy oldja fel a titkosítás alól a néhai őrnagy 1968—1989 közötti adatokat, feljegyzéseket, jellemezéseket stb. tartalmazó személyi iratcsomóját, és bocsássa azt tanulmányozás céljából ifj. Agache rendelkezésére. Az alapfokú ítélet közlésétől a megyei rendőrségnek tizenöt nap áll rendelkezésére, hogy fellebbezzen.