Varga Attila: — Jó évet zártunk. Ha mindegyik munka nem is volt annyira látványos, akkor is el kellett végezni. A legtöbb beruházás a tavaly történt. A 7-es kormányrendelet alapján Esztelneken egy hidat és hat pallót, Kurtapatakon pedig egy hidat építettünk 1 250 000 lej értékben, aminek kilencvenhat százalékára megkaptuk az állami finanszírozást. A felsőesztelneki iskolánál a 2007-ben elkezdett bővítés tavaly is folytatódott, de a rossz ütemben történő finanszírozás miatt az új épület nem került tető alá. Az iskolabővítést idén be szeretnénk fejezni. Mindez a pénzen múlik, hiszen ha az oktatási minisztérium folyósítja a szükséges összeget, be lehetne fejezni az új szárnyat, de én nem látok esélyt arra, hogy szeptemberben már itt kezdődjön el a tanítás. A mellékutcák javítását, kövezését önerőből, saját embereinkkel végeztük el. Befejezés előtt a kurtapataki és alsóesztelneki ravatalozóház. A kurtapataki művelődési otthonnál belső mosdót alakítottunk ki, és hozzáfogtunk az utcák tört kővel való feltöltéséhez. Megvalósíthatósági terveket rendeltünk meg a víz- és csatornahálózatra, valamint útjavításra, mivel csak így lehet sikeresen pályázni a 322-es kormányrendelet alapján kiírt vidékfejlesztési programra. A majdani községháza megvalósíthatósági terve is elkészült. Már évek óta gyűjtjük a pénzt egy új székházra. Harmadik nekifutásra végre sikerült a közbeszerzési licitet megtartani. Sajnos, az általunk félretett összeg jelentős részét kénytelenek voltunk visszautalni az állampénztárba, de annyi pénzünk még mindig maradt, hogy tavasszal neki tudjunk kezdeni a művelődési otthon tetőtere beépítésének és az épület első felében az új községháza kialakításának. Annak az épületnek jobb, központibb a fekvése, nagyobb a felület, jobban megfelel községházának, mint a jelenlegi. A mostani megmarad középületnek, ahol az átköltözés után fogorvosi rendelő, gyógyszertár és a postahivatal kap helyet. A falumúzeumot és a könyvtárat a két iskola összevonása nyomán megüresedő egykori községháza épületébe költöztetnénk át, a hátsó részben pedig két szolgálati lakás épülne. Az egy éve a dévai Szent Ferenc Alapítvány által beindított és finanszírozott délutáni oktatásnak is helyet kell biztosítanunk.

— Idén még milyen nagyobb beruházásra gondoltak?

— Ha az időjárás megengedi, március elején az új községháza kialakításának is nekifogunk. A kisebb munkákat magunk végezzük. Ha a tavaly kapott kormánytámogatásokat leszámítjuk, az idei költségvetésünk a tavalyihoz hasonló nagyságrendű lesz, hiszen mi a központi költségvetésből amúgy sem kapunk nagyobb összeget, mivel jelentős helyi jövedelemmel rendelkezünk. Azt is elmondhatom, hogy az esztelneki nadrággyárban dolgozókat egyelőre nem érinti a gazdasági válság, nem került sor elbocsátásra, sőt, munkaerőhiánnyal küszködnek.

— Még mindig vita tárgya Esztelnek és Kézdiszentkereszt határvonalának a meghúzása...

— A leválás előtt, amikor önállósulási igényünket papírra rögzítettük, úgy szerepelt, hogy Esztelnek és Kurtapatak, valamint Polyán, Bélafalva és Csángótelep fogja képezni a két községet. Amikor a megyei urbanisztikai bizottsághoz került az iratcsomónk, azt úgy hagyta jóvá, hogy a Csángótelepet hozzánk csatolta, mivel 1968-ban is Esztelnek község része volt. Ezért módosult a tanácshatározat, és a törvény meg is jelent a Hivatalos Közlönyben. Az volt a legnagyobb hiba, hogy a két település akkor jóváhagyott közigazgatási határát térképre nem rögzítettük, ezért azóta is zajlik a vita a két község között, mindkét fél próbál a saját igazának érvényt szerezni. Három éve húzódik a határ megállapítása. Nekünk volt egy térképpel igazolt közbirtokossági területünk, ahol valóban, Bélafalvának és Polyánnak is vannak tulajdonai, de a kettő nem ugyanaz, különbséget kell tenni a közigazgatás és a tulajdonjog között. Mi a megegyezés reményében messzemenően engedtünk, de ha nem tudunk megegyezni, akkor a bíróságnak kell megoldást találnia.

— Hogy állnak a földek, erdők visszaszolgáltatásával?

— Jól is meg nem is. Ahhoz, hogy előre tudjunk lépni, nagy szükségünk lenne egy helyi földmérő szakemberre, hogy a szántóföldeket és erdei kaszálókat végleges formában birtokba tudjuk adni. Az erdők kimérésével már jobban állunk, kilencvenkilenc százalékban már kimértük és tulajdonba is helyeztük.