A sántikálást rögtön tagadta az elnök, az igaz, hogy mi is már rég tudjuk, hogy az nagyon is dübörög. Különben is Románia érdekében tette meg a fárasztó repülőutat, és – mint mondta – a hatályos jogszabályok teljes betartásával. Ugyanezzel a repülővel járt korábban az Egyesült Arab Emírségekben, és afrikai turnéjára is ezzel (no meg a feleségével) ment, mint minden valamirevaló államférfi és államnő. Egy ilyen Gulf­stream G550-es típusú nemluxus-repülőgépet egyébként 62 millió euróért bárki megvehet magának, vagy ha nem akarja a nevére venni, óránként 10 900 dollárért ki is bérelheti. Ebben a formában Iohannis 2023-ban 8 millió eurót furikázott el, ami végül is nem is olyan sok, mert akár kétszer ennyit is elutazhatott volna. Fo­galmam sincs, honnan tudják az összeget, mert azt mondja Iohannis, hogy minősített információról van szó, tehát titkos.

Visszavághatott volna az újságíróknak azzal, hogy ha ennél kisebb repülőalkalmatossággal utazik, az csakis sárkányrepülő lehetett volna, és abból is minimum három kellene: egy neki, egy a feleségének, egy pedig a testőre számára. Azt sem várhatják el tőle, hogy vonattal menjen, mert a legrövidebb út a transzszibériai vasúton Ukrajnán és Moszkván keresztül vezet, és bizony az kockázatos, mert Ukrajnát bombázzák az oroszok, ráadásul Putyinék hallhattak arról is, hogy NATO-főtitkár szeretne lenni, és ha vonattal döcög, akkor akár fogságba is vethetik, és kifaggathatják a NATO-titkokról. Vlagyivosztokból az út ráadásul Észak-Koreán át vezet – ez sem nagy NATO-barát.

Feltétlenül el kellett jutnia Dél-Koreába, mert fegyvereket kell vennünk tőlük, mivel muszáj növelnünk katonai kiadásainkat, ugyanis megígértük, hogy a GDP 2,5 százalékát költjük honvédelemre, de 2023-ban csak 1,6 százalékot sikerült. És hogy pályázhatna a NATO-főtitkárságra Iohannis, ha nem költi el a megígért összeget? Elnökünk meg is magyarázta, hogy mi történt, és figyelmeztetett, hogy nem könyvelési szempontból kell nézni a kérdést, hisz amit venni akartunk, azt nem találtunk. A kereslet a fegyverek iránt összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a kínálat, és ilyen rövid idő alatt emiatt nem sikerült a költekezést megejteni. Most már, hogy kétszer drágábbak lettek a fegyverek (is), talán sikerül elkölteni feleannyira kétszer akkora összeget, mint ha korábban tesszük.

Az is gond, hogy a honvédelemre szánt pénznek alig 21 százalékát költöttük hadi felszerelésekre, 60 százalék a személyzeti költségekre ment el. De hát kell valamivel kecseg­tetni a civileket, mert így is nagyon kevesen akarnak katonának állni, és azok közül is sokan elbuknak mindenféle vizsgákon, mivel például nem tudnak elég gyorsan szaladni (mert mi lesz, ha futni kell, például az ellenség elől?), vagy elbuktak a különféle teszteken.

Most szerencsére sikerült Iohannisnak Dél-Koreától 725,7 millió dollár értékben többek közt K9-es Thunder (Mennydörgés) önjáró lövegeket vásárolnia.

Az Egyesült Államok jóváhagyta Ukrajnának a 61 milliárd dolláros segélyt, amlynek jó része ott marad Amerikában fegyvergyártás céljából, és jó lenne, ha elmenne újólag oda is Iohannis, és venne tőlük ismét fegyvert (és azzal jó pontokat), mert állítólag tőlük függ, hogy ki lesz a NATO-főtitkár.

De ha a főtitkárság nem jönne össze, még úgy is van remény valami jó állás megpályázására itt, Európában. Például az Európai Bizottság elnöki székét is megcélozhatja, amint a Euronews Italia elemzéséből kiderült. Ugyanis a mostani elnöknek, Ursula von der Leyennek némi gondja akad a Covid-19-es vakcinabeszerzés miatt. Ráadásul kinevezett egy német európai parlamenti képviselőt, Markus Piepert az Európai Unió kis- és középvállalkozásokért felelős biztosának, pedig ketten is voltak, akik jobb pontszámot értek el, mint Markus.

Még vannak néhányan, akik számításba jönnek a magas tisztségre, de Iohannisnak az az előnye, hogy kelet-európai, Néppárt-párti, és mivel épp a NATO-főtitkárságra készül, talán lesz valami elképzelése arról, hogy Európát miként lehet megvédeni.

Fotó: presidency.ro