Őrizzük a zsebeinket: Marcel Ciolacu kormányfő szombaton ismét az adóreform szükségességéről beszélt, mert a legalacsonyabb adók dacára Romániában a legmagasabb az adócsalás, és ezzel valamit kezdeni kell. Fognak is, 2026-tól kezdve.
Lehet remélni, hogy ez is csak olyan ígéret – a regionális kórházak építéséről vagy az állami adminisztráció karcsúsításáról hallunk már sok éve, ám vagy nem lett belőle semmi, vagy történt, csak épp ellenkező értelemben: a közalkalmazottak létszáma egyre csak dagad. Ezúttal azonban arról van szó, hogy a román kormányok már több éve – 2019-től kezdve – folyamatosan bukják az Európai Unióban elfogadott 3 százalékos államháztartási hiánycélt, és mivel képtelenek jobban gazdálkodni, pénzt akarnak facsarni a kőből is. Tehát módosítani fogják az adórendszert, de ez az adófizetők számára úgy lesz reform, mint ahogy a „sokoldalúan fejlett szocialista társadalom” volt aranykor a nyolcvanas években. Érteni ezt úgy kell, hogy többet fogunk fizetni és rosszabbul fogunk élni pusztán azért, hogy e meglehetősen rosszul teljesítő államot és annak jólétről zengedező vezetőit (no meg azok jól fizető állásokba bedugdosott rokonait és ezek pereputtyát) fenntartsuk. A kormányfő ugyanis úgy véli, hogy túlságosan alacsonyak az adók Romániában, dacára annak, hogy tavaly – amikor Ciolacu azt mondta, hogy nem emelnek az adókon, mindössze néhány kiigazítást hajtanak végre – már nőttek. A jövőre nézve azonban jelzésértékű, hogy a vállalkozói szférából egyre többen menekülnek állami állásokba.
De valóban alacsonyak az adók Romániában? A különböző gazdasági portálokon elérhető összehasonlítások szerint nem az adók alacsonyak, hanem a begyűjtésükkel vannak gondok. A munkavállalóktól például viszonylag sokat, minden 100 lejből közel 43 (42,78) lejt vesz el az állam, habár bőven vannak kivételezett kategóriák; e téren tehát nem a sor végén kullogunk. Az áfa valóban az alacsonyabbak közé tartozik nálunk, ám ennek bő egyharmadát képtelenek behajtani – az adóhivatal még mindig nincs megfelelően digitalizálva, dacára annak, hogy az IT-szektor is a kivételezettek közé tartozik –, vagy nem is akarják, hiszen sok esetben épp az állami vagy az állammal szerződésben levő vállalatok tartozásairól van szó. Az illegális vagyonokról ne is beszéljünk: a már jogerősen elítélt csalók és sikkasztók által okozott kárnak csak elenyésző részét szerzik vissza, miközben a visszaszolgáltatott ingatlanokat jobb ügyhöz méltó buzgalommal próbálják ismét elvenni a tulajdonosaiktól, ahogy ezt Háromszéken is tapasztalhatjuk. Így lesz jóval kisebb a különféle adók és illetékek aránya a költségvetési bevételekben, mint azokban az országokban, ahol az állam el is végzi a dolgát. Tegyük hozzá azt is, hogy országunk szinte kizárólag a közalkalmazottak számát és a rájuk fordított kiadások mértékét tekintve áll vezető helyen Európában; e téren azonban már nem dörög a reform szükségességéről a kormányfő.
Sokatmondó adat az is, hogy Romániában a közvetetten (áfából és más illetékekből) befolyó adók kétszeresen haladják meg a közvetlenül (jövedelemre, ingatlanra stb.) fizetetteket: a nyugati országok zömében ezek jóval közelebb állnak egymáshoz, és több helyen is kisebb a közvetett adók aránya a közvetleneknél. Na, ez lenne a jó irány.
Marcel Ciolacu egy vállalkozói fórumon. Fotó: Facebook / Marcel Ciolacu