Öt és fél perecre elég fejenként az a pénz, amit a környezetvédelmi minisztérium utal ki az oktatási tárcának a Zöld hét megszervezésére. Ezt Klaus Iohannis államfő javaslatára iktatták be a tanévbe, hogy a gyermekek odafigyeljenek a környezetükre és felkészüljenek a klímaváltozásra. Minderre kétségtelenül szükség van a szemétben úszó Romániában, csakhogy ez a program – amelynek éves költségvetését 500-ról 100 millió lejre vágta vissza a mindig rossz helyen takarékoskodó kormány – önmagában édeskevés.
Eleve az visszás, hogy Iohannis bérelt luxusrepülővel megtett külföldi útjainak egyetlen órája többe kerül, mint amennyit egy osztály kap az ötnapos Zöld hét megszervezésére. De legalább el lehet mondani a gyermekeknek, hogy felelős személy a tömegközlekedést választja. Ha van. De nálunk annyira gyatra a városokban és a települések között is a buszos és vonatos forgalom, hogy sokan emiatt, nem pedig kényelemszeretetből kénytelenek személygépkocsival telepöfögni az utakat. Az elektromos autók vásárlására ugyan van kedvezmény, de a töltőállomások kiépítésével jócskán elmaradtunk, ami meg is látszik az eladásokon: az utóbbi időben kevesebb villamos járművet vásárolnak az emberek. Az elektromos buszokat főként európai uniós pénzekből szerzik be az önkormányzatok, de az utak és vasútvonalak korszerűsítése ezen források mellett is csigatempóban történik, ahogy az épületek hőszigetelése is. A villamosenergia-hálózat fejlesztése is alulméretezett, a hálózat jó időben képtelen fogadni a házakra szerelt napelemekből származó zöld energiát, és ez bizony mind az állam mulasztása.
Kormányaink egyike sem igyekezett felgyorsítani e folyamatokat: beérték azzal, hogy az ország károsanyag-kibocsátása jelentősen lecsökkent az elmúlt években, habár ennek oka sajnos nem a korszerű, környezetbarát technológiák elterjedése, hanem az energiafaló, szennyező kommunista nehézipar megszűnése. Felkészülés a jövő kihívásaira? Csináltattak egy négyéves iparzöldítő stratégiát, ám ez a szakértők szerint több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. A problémák pedig egyre nagyobbak, és attól nem fognak megoldódni, ha megpróbálnak elnézni mellettük. Egyre többen küszködnek például a szennyezett környezet által okozott asztmás, allergiás megbetegedésekkel, ami azt jelenti, hogy többet kell az egészségügyre fordítani, miközben kevesebb adó folyik be a hosszabb-rövidebb ideig munkaképtelenné váló személyektől. Ebben az irányban eddig csak senki által be nem tartott szabályozások születtek (többek között a parlagfű irtásáról), illetve hol zordabb, hol lágyabb ígéretek (például az egyéni kiskazánok betiltásáról), amelyeket szintén nem tart be senki. A természeti értékek védelme is javarészt írott malaszt, ezt a delta állapota tükrözi a legjobban.
Na de majd a jövő generációk... Erre való a Zöld hét. Amivel nem is a kis költségvetés a legnagyobb baj – elvégre a takarékosság is környezetkímélés –, hanem az, hogy sokszor egyszer használatos műanyag teríték mellett hallgatják a gyermekek a magasztos környezetvédelmi elveket. Mert nálunk ilyen a normalitás.
Klaus Iohannis. Fotó: presidency.ro