A különböző oktatási, szociális, egészségügyi, nevelési, lakhatóságot biztosító programok sokat segíthetnek a cigányok felemelkedésében, életminőségük javításában, ezek eredménye ellenben évtizedek alatt térülhet meg, míg a krisztusi hit jóval korábban ébresztheti rá ezt a közösséget saját értékei megbecsülésére és ezáltal élete megváltoztatására – ezzel az üzenettel zárták tegnap Sepsikőröspatakon az Erdélyi Református Cigánymisszó kétnapos szemináriumát.
Erdélyben 120–150 ezerre tehető a magyar cigányok lélekszáma, Háromszéken húszezer körüli ez a szám, országosan kétmillióra becsülik a roma lakosságot. De mivel népszámlálások alkalmával országos szinten a cigányok alig harmada vallja magát roma származásúnak, nehezen lehet felmérni ennek a közösségnek a nagyságát – ismertette Makkai Péter, az Erdélyi Református Egyházkerület cigánymisszióért felelős lelkésze. A beszélt nyelvtől függetlenül számuk közel kétmillióra tehető Romániában, de csak alig több, mint hatszázezren vallották magukat roma nemzetiségűnek a legutóbbi népszámláláskor, ez az arány a magyarul beszélő cigányok tekintetében is érvényes, akik jelentős közösséget alkotnak a hazai magyar nemzetiség tekintetében – mondotta tegnapi előadásában Makkai Péter.
A hazai cigányok 80 százaléka – anyanyelvtől függetlenül – a szegénységi küszöb alatt él, harmaduknak nincs vezetékes víz a lakásában, 10 százalék körüli azok aránya, akiknél nincs elektromos áram, a gyermekek egy része éhezik, az alkalmazásban lévő cigányok a minimálbérnél is kevesebbet keresnek, a nyilvántartott több mint kétszázezer hazai analfabéta harmada cigány származású. Lakásaikban több nemzedék zsúfolódik össze, a cigány gyermekek 14 százaléka nem vesz részt semmilyen oktatási formában, a kötelező elemi osztályokat csak a roma gyermekek hetvenöt-hetvennyolc százaléka végzi el, a középiskoláig csak a diákok kevesebb mint negyede jut el, egyetemen a fiatalok 1 százaléka tanul.
Habár munkaerőhiányról panaszkodnak a vállalkozók, mégsem alkalmaznak cigány származású embereket, a roma lakosságú falvak egy részében – létszámtól függően – mégis a cigány gyermekek mentik meg a magyar iskolát – hangsúlyozta Makkai Péter. A történelmi magyar egyházak az utóbbi évtizedekben inkább veszítenek, mint nyernek hívőket, ellenben a cigány közösségekben tapasztalható egyfajta lelki ébredés, ami jó irányban mozdíthatja el az egész erdélyi magyarság jövőképét – véli az egyházkerület cigánymisszió-vezetője.
Nem az egyik vagy másik egyházhoz való kapcsolódás, hanem a Krisztusban való megtérés fogja megváltoztatni a cigányok életét, ezért az erdélyi, a magyarországi, a Kárpát-medencei cigánymisszió felekezetek közötti együttműködésen alapszik – mondta Makkai Péter, aki szerint a kommunizmus kisemmizettjeivé vált cigánysággal történelmi igazságtalanság történt. A termelőszövetkezetek megszűnésével elveszítették a megélhetést jelentő munkát, nem költözhettek városra, a napszámos munka után nem kapnak nyugdíjat, csak a segélyekre szorítkozhatnak, ami viszont nem ösztönzi őket arra, hogy saját lábukon álljanak meg. Építhetnek állami szociális lakásokat a cigányok számára, bővíthetik az őket érintő infrastruktúrát, indíthatnak szociális programokat érdekükben, ezt mind nem segítségként kell elkönyvelni, hanem történelmi jóvátételként, mert a cigányokat mindig félreseperték – hangsúlyozta Makkai Péter, aki szerint felelősek vagyunk a roma közösségért. Még az egyház is ódzkodik foglalkozni a cigányokkal, ezért a lelkészeket is érzékenyíteni kell eziránt, sok még a tanulnivaló ezen a téren – mondotta.
Makkai Pétert tavaly októberben nevezte ki az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége cigánymissziós felelősnek, tulajdonképpen ezzel indult el hivatalosan is a cigányok felé forduló missziós program, amelynek alapja az evangélizáció és ezen keresztül a cigányok világnézetének, életmódjának megváltoztatása. Hogy ez hány nemzedéken keresztül sikerül, attól is függ, lesznek-e munkatársak, helyi lelkészek, közösségi emberek, akik hisznek ebben és tesznek érte.
A tegnap zárult kétnapos cigánymissziós szemináriumon a Magyar Pünkösdi Egyház országos cigánymissziójának vezetője, Durkó Albert és néhány képviselője osztotta meg közel másfél éves tapasztalatát a jelen lévő háromszéki pedagógusokkal, lelkészekkel, romaprogram-vezetőkkel; a kisborosnyói cigány közösségben tett látogatással, a helyi református templomban tartott istentisztelettel a gyakorlatban is megmutatták, hogyan szólíthatja meg az egyház azokat az embereket, akik a társadalom szélén próbálnak felkapaszkodni, de leginkább szegénységben, kitaszítottan élik életüket.
Az Erdélyi Református Egyházkerület tizenhat egyházmegyéjének háromnegyedében már elindult a felmérés, helyzetfelismerés, a Kisebbségkutató Intézettel közösen elkészített kérdőív segítségével nyárig feltérképezik a helyi lehetőségeket, igényeket, és ennek alapján cselekvési tervet fogalmaznak meg a cigány közösségek életmód-változtatása érdekében. „Ha hiszünk benne, akkor az Úr megsegíti a mi munkánkat” – szögezte le Makkai Péter. Tegnap Sepsikőröspatakon hirdette a cigánymissziós evangéliumot, ma, holnap és holnapután az egyházkerület más gyülekezeteiben szórja ennek a munkának a magvait.
