Jótékonykodás ErdővidékenNyolcadszorra is kibírták

2024. május 14., kedd, Közélet

A Laura Ház Egyesület nyolcadik alkalommal szervezte meg a Fogadjunk, hogy kibírod elnevezésű jótékonysági eseményét. A felhívásra mintegy háromszázan válaszoltak: legtöbben Barótról és Sepsiszentgyörgyről, de Zilahról, Budapestről, sőt, Hollandiából is akadt, aki vállalásával tett a cél érdekében. A begyűlt adományok segítségével olyan kávézót hoznának létre, ahol a fogyatékos fiatalok alkalmazottként kapnának lehetőséget annak bizonyítására, hogy igenis, hasznos tagjai tudnak lenni társadalmunknak.

  • Fotó: Böjte Ferenc
    Fotó: Böjte Ferenc

Az elmúlt hetekben sokan jelezték a Laura Ház Egyesület közösségi oldalán, hogy tenni kívánnak az ügy érdekében. Rengetegen vállaltak rövidebb, 1–10 kilométeres futást és biciklizést, mások nagyobb távú tekerést ajánlottak (egy holland fiatalnak köszönhetően kétszáz kilométeres is volt), családok, iskolai osztályok és cégek alkalmazottjai fél- vagy teljes maratoni futást teljesítettek, egy huszonegy fős csapat a Barót–Sepsiszentgyörgy–Barót távot biciklizte be, egy fiatal a Dunán huszonöt kilométert evezett, az iskola sportpályáján rajthoz álltak a Mozaik tánccsoport tagjai, és futni fognak (most meccs miatt kihagyták) a baróti focicsapat tagjai is. A Baróton szervezett félmaratonra – az iskolai sportpályától indultak a Technikatelep irányába, majd a bányaúton folytatták és a Petőfi Sándor utcán át tértek vissza – szintén szép számban jelentkeztek.

Cseresznyés Emília, a Laura Ház Egyesület elnöke sikeresnek ítélte az eseményt, amiért minden résztvevőnek köszönetet mondott. Úgy vélte, nem csak az a fontos, hogy mennyi bevételhez jutottak, hanem az is, hogy a fogyatékosokra terelődött a figyelem: minél jobban megismerik, annál inkább elfogadják és a szívükbe zárják őket. „Amikor néhány éve Hollandiában jártunk, olyan kávézóban is megfordultunk, amelyben fogyatékkal élők szolgáltak fel. Jó volt látni, milyen befogadóak voltak a vendégek, és milyen örömmel végezték munkájukat az alkalmazottak. Valami hasonlót szeretnénk mi is létrehozni a székhelyünk hátsó termében: a betérő vendégek jól, a dolgozó fia­taljaink pedig hasznosnak érzik magukat” – mondotta Cseresznyés Emília.

Hogy a vállalkozás milyen jogi forma alatt fog működni, még nem tudni, de azt már igen, hogy ha törik, ha szakad, megvalósul a jó ideje dédelgetett álom. A hétvégén befolyt pénz mellé odakerül egy, a helyi önkormányzatoktól felajánlott összeg – a megyei tanács által visszaosztott részükről mondtak le –, nyáron hollandiai önkéntesek, fiatalok érkeznek, hogy segítsenek a kávézó kialakításában és felszerelésében, közben a jövendőbeli alkalmazottak azt gyakorolják, miképp kell megteríteni és felszolgálni.

Amennyiben a terveket tartani tudják és az elképzelések mind megvalósulnak, ősszel már le is adhatjuk első rendeléseinket a friss munkavállalóknál.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1366
szavazógép
2024-05-14: Közélet - :

Ittasan balesetezett

Anyagi kárral járó baleset történt vasárnap késő délután a 13E jelzésű országúton Szépmező és az angyalosi letérő között.
2024-05-14: Máról holnapra - Farkas Réka:

Tüntetés kampányban

Miközben dübörög a kampány, és a kormánypártok igyekeznek nagyszerű megvalósításaikra irányítani a figyelmet, elegendő egy nagyobbacska szakszervezeti megmozdulás, hogy megmutassa, mennyi mindent elhibáztak, elszalasztottak az elmúlt esztendőkben. Hiába volt stabil parlamenti többségük, az alaposan átgondolt, hosszú távú munka- és adóügyi reformokat nem merték vállalni, maradtak a költségvetést hizlaló adóterheket folyamatosan növelő tűzoltó megoldásoknál, s így oda jutottunk, hogy ma az uniós országok közül Romániában a legnagyobb a munka adóterhelése. Míg az európai átlag 38,6 százalék, nálunk 42,8 százaléknyi sarcot kell fizetnie minden munkavállalónak.