Erdély püspöke az 1859. évi búcsún

2024. május 16., csütörtök, Történelmünk

Haynald Lajos erdélyi római katolikus püspök pünkösdre időzített körútjáról 1859. augusztus 3-i számában számolt be a Szent István Társulat által Pesten kiadott Religio kath. egyházi, és irodalmi folyóirat. Ebből közöljük a csíksomlyói búcsúra vonatkozó részt.

Nagyméltóságú főpásztor urunk (…) később Segesváron keresztül folytatta útját Udvarhely felé: itt az egybegyűlt kerületi papság- és tanítói testületnek körülményszerű bölcs utasításokat adván, Oláhfaluba ment; onnan másnap, a nagy erdőn át vonuló búcsúsok sorai között, déli 12 órakor Csík-somlyóra bevonult, a számos ezerből álló nép-sokaság üdvkívánatainak kíséretében. Megható volt az ájtatos székely népre azon áldás, melyet a búcsúra érkezett főpásztornak ajkai rebegtek le reája. Ezután sietett mindenki hagyományos kegyelettel járulni a bűnbánat szentségéhez: az égnek királynéját dicsőítő szent dallamok zengése szakadatlan lett; hullámzott a templomban és azon kívül a nagy néptömeg, a főoltár felé törekedvén, buzgó imáját bemutatni a Mindenhatónak, a szeplőtelen Anyának szobra előtt. És ezen buzgóság most talán teljesebb volt; mintha érezte volna mindenki, hogy a csík-somlyói búcsúnak most 3 százados évfordulati napja ünnepeltetik. Bárha a borús ég és esőzés gátolta a népet, a kereszt vezérlete alatt seregenkint fölvonulni a Salvator-hegyre: mégis több ezeren látogatták meg a hegyen lévő kápolnát, kivált Pünkösd napjának reggelén. Alig áldozott le a nap, és már seregenkint gyűlt össze a nép a szent-ferencziek zárdájának udvarára, tanúja lenni azon szívreható serenadenak, mellyel számtalan tarka lámpa fényénél hódolt főpásztorának a hálás székely ifjúság, a Csík-Somlyón múlt évben megnyitott tanintézeteknek nagyszámú virága. Ily szép jelenet csak magasztos érzelmeket képes fölkelteni az emberi szívben! Látni a népet lelkesedésében, miként hódol ő nagy jóltevőjének, miként tiszteli azt, ki szebb jövőjének biztosítására nagy áldozatokat hozott! És ha még oda képzeljük, hogy a vitéz hunoknak méltó ivadéka volt az, mely hálájával adózott főpásztorának: akkor fogalmunk lehet a fönnebb érintettem ünnepélyről. De nem is kísértem meg, említést tenni azon apostoli szent beszédről, melyet Pünkösd napján intézett a főpap hű nyájához; kitűnő ékesszólással fejtegetvén azt, mi módon lehetünk érdemesek arra, hogy szívünkbe szálljon a Szentlélek. Ekként folyt le a szent ünnepély. (…)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 549
szavazógép
2024-05-16: Történelmünk - :

A bécsi döntés utáni első búcsú (Székely Nép)

Erdélynek Romániához való csatolását követően az új hatalom betiltotta a csíksomlyói búcsút. A második bécsi döntéssel Észak-Erdély Székelyfölddel együtt visszakerült Magyarországhoz, és szabadon megtarthatták a zarándoklatot. Az első búcsúról a Székely Nép 1941. június 4-i száma tudósít Ősi hagyományokhoz híven nagy lelkesedéssel ünnepelte meg a katolikus székelység a somlyói búcsút címmel és Hóman kultuszminiszter és a székely főispánok jelenlétében öt óra hosszat tartott a körmenet alcímmel, szerzői aláírás nélkül. Alább a tudósítás szövegét közöljük.
2024-05-16: Történelmünk - :

A csíksomlyói búcsú

Hagyományosan pünkösd szombatján tartják a csíksomlyói búcsút, amely napjainkban sokkal több, mint egyszerű búcsú: a rendszerváltozás után az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási nemzeti ünnepévé, felekezettől független nemzeti zarándoklattá vált. Csíksomlyó magyar nemzeti kegyhely, ahol együtt ünnepel a világ magyarsága. Sokáig tartotta magát az a legenda, miszerint a búcsú eredete a hargitai, Tolvajos-tetői vagy nagyerdei, illetve lónyuggatói csatához köthető, mígnem kezdtek megjelenni a cáfolatok. A legendának megvan a maga helye és szerepe egy nép kollektív emlékezetében, ám azt a helyén kell kezelni, nem pedig valóságként tálalni.