A fenti mondatot maga Király László idézte fel, amikor a Sepsibook Könyvvásár és Kortárs Irodalmi Fesztivál másodnapján Lövétei Lázár Lászlóval ismertették A legkönnyebb igazat mondani című beszélgetőkönyvüket.
A hatásvadász címmé avanzsált kijelentést azért helyeztük előtérbe, hogy szemléltessük, mit veszített az, aki nem vett részt a beszélgetésen: nagyon személyes, őszinte vallomás hangzott el sóváradi gyerekkorról, szavak által vázolt korrajz vetítődött a hallgatók retinája elé a második világégést követő évekről, és moziszerű élményt adott a hatvanas évekbeli egyetemi hallgatói évek felidézése is. Na, és azt sem volt semmi megtapasztalni, milyen az, ha egy babérkoszorús költő versét maga olvassa fel s teszi oda a hangsúlyokat, ahova megszületésük pillanatában szánta.
A koronavírus-járvány idején, 2021 tavaszán született meg az ötlet, hogy készüljön hosszú, verseit „kontextusba helyező” beszélgetés a költővel – vallott a könyv születéséről Lövétei Lázár László. A gondolat 2022. július 7-én érett be, s született meg a kendőzetlen vallomást tartalmazó kötet.
A SepsiBook programjának időkerete nem engedett teret hosszú beszélgetésre, ezért Lövétei Lázár László a kezdet kezdetét idéztette fel: miért, kiknek a hatására végzett orosz szakot. Az első kommunista tanügyi törvény megszületése után a nagyenyedi Bethlen-kollégiumot végző, kántor-tanítóként dolgozó édesapját Sóváradról, „hogy az új szellemet, amely arra volt hivatott, hogy megváltoztassa a világot”, ne fertőzze, elhelyezték. Nyolc év múlva kerülhetett vissza szülőföldjére, azzal a feltétellel, ha oroszt fog tanítani. Ő viszont sosem tanult oroszul, a betűket sem ismerte. Fia viszont már negyedikes korától tanult, s igen érdeklődött is iránta – a cirill ábécé formái elütöttek mindattól, amit látott és tapasztalt addig –, így hát tőle tanulta meg, amit az 5–7. osztályosoknak tudniuk kell. Mindezt egy nyár alatt, de kitűnő szorgalommal a kerti vén diófa árnyékában!
Az igencsak fiatal Király László továbbra is jól tanult, ám az érettségihez közeledve sem tudta még, hol szeretné folytatni tanulmányait. Végül orosztanára, Klózer Attila a címben idézett félmondata, illetve annak kiegészítése – akkor igaz az, ha nem orosz szakon folytatja – döntötte el sorsát.
A korrajz vonalai tovább vastagodtak, amikor Király László azt idézte fel, miként kellett megokolniuk az elsőéves egyetemistáknak, hogy az orosz szakot választották – mert a világ egyik legfontosabb nyelve, százmilliók beszélik, és Lenin elvtárs nyelve is –, ám ő a sablonválasz helyett az orosz irodalom valós értékeit hangoztatta. Ez a válasz biztosította számára, hogy Paszternák Klára tanárnő kedvencévé lépett elő, és az egyetem cigarettafüstös folyosóján disznó vicceket hallgathatott tőle oroszul. Hogy a nagyváradi zsidó családba született, a vészkorszakban zárdába befogadott, majd Kazahsztánba menekített kiváló tanárnővel milyen emlékezetes története van még Kossuth-díjas költőnknek, megtudhatja, aki kezébe veszi a sóváradi beszélgetést tartalmazó kötetet.