SepsiBookSzőcs Imre első kötetéről

2024. május 31., péntek, Kultúra

Nehéz elképzelni, de világszerte föld alatti bányákban, mezőkön robotolva, utcákon csatangolva, kitaszítva él rengeteg gyerek – indította Szőcs Imre A tűzember című első kötetének bemutató beszélgetését a SepsiBookon Nagy Endre, aki ezzel el is árulta, miről szól a Koinónia Kiadónál megjelent, 13–15 éveseknek ajánlott történetgyűjtemény. A sepsiszentgyörgyiek számára elsősorban könyvtárosként és műfordítóként ismert Szőcs Imrét Molnár Andi, a kolozsvári Planetárium Kulturális Központ és Kávézó munkatársa faggatta.

  • Molnár Andi és Szőcs Imre. A szerző felvétele
    Molnár Andi és Szőcs Imre. A szerző felvétele

Ki is A tűzember szerzője? – hangzott fel az első kérdés, mire az író elmondta, nehéz erre válaszolnia, de könyvtárosként dolgozik, azonkívül regényeket fordít, és írni is szokott a Cimbora nevű gyermekirodalmi lapba. A Cimborának köszönhető az is, hogy a kötet megszületett, ugyanis oda írta először ezeket a meséket, történeteket. Korábban csak fordított a lapnak francia és román szerzők műveiből, aztán egy alkalommal, amikor felkérte a főszerkesztő, hogy a következő számba is fordítson, semmi érdekeset nem talált. Azonban volt egy téma, amely foglalkoztatta, és elhatározta, hogy ír róla egy történetet.

Véletlenül ráakadt egy dokumentumfilmre az egyik videómegosztón, mely a madagaszkári smaragdbányászatról szólt, arról, hogy milyen rendkívül nehéz ez a munka, és mégis, többségében gyerekek végzik. Utána más dokumentumfilmeket is keresett a gyermekmunkáról, és egyre torokszorítóbb történetekkel találkozott. Fogalma sem volt arról, hogy gyermekek ilyen körülmények között élnek a 21. században, megdöbbent azon, hogy mindaz, ami a számunkra látható valóság falain túl történik, nem jut el az emberek többségének tudatáig. Szőcs Imre szerint azonban vannak olyan dokumentumfilmesek és újságírók, akik lebontogatják a falakat, akiknek hálával tartozik a könyvéért is. Ő valóságbányászoknak nevezi ezeket az embereket.

Több fontos téma is szóba került a könyvvel kapcsolatosan: a megélhetési bűnözés, a diszkrimináció, a szereplők rossz életkörülményei, majd a könyv szerkesztésében közreműködő alkotótársak, Rudolf Ráhel rajzai, valamint a címadás és a névválasztás is, mely semmilyen helyhez, földrészhez, nemzeti identitáshoz nem köti a könyvben szereplő gyerekeket. Minden mesének egy szereplője van, és minden mese vége egy álom, de ezek csak „a minimális jólét álmai”. Molnár Andi szerint az érzékenyítés a könyv elsődleges célja, mert csak addig lehetünk boldogok a saját valóságunkban, amíg nem tekintünk ki a falakon túlra.

A könyvbemutatón zömében kamaszok ültek, akik még a beszélgetés elején papírt és golyóstollat kaptak, hogy leírják szüleik foglalkozását és megfogalmazzák álmaikat, vágyaikat, mely gondolatokat tanulságos volt párhuzamba állítani a könyvben bemutatott gyermekek élethelyzeteivel és álmaival. Valójában a fiataloknak szólt, az ő szintjükön zajlott az egész beszélgetés, és láthatóan sikerült is felkelteni az érdeklődésüket, érzékenyebbé tenni őket a kötetben bemutatott világ iránt, mely a mi közvetlen közelünkben is valóságos.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Hol tervez nyaralni idén?









eredmények
szavazatok száma 1234
szavazógép
2024-05-31: Közélet - :

Gyermeknapi programok Háromszéken

SEPSISZENTGYÖRGY
Június 1-jén 9 és 20 óra között újra a legkisebbek vehetik birtokukba Sepsiszentgyörgy főterét és az Erzsébet parkot. A szervezők idén is sokszínű programkínálattal, tevékenységekkel, játékokkal és koncertekkel várják a kicsi és nagy gyermekeket a városközpontba.
2024-05-31: Kultúra - Hecser László:

Lányokról, apákról és hordozott örökségünkről

Grecsó Krisztián Lányos apa című kötete adta a SepsiBook utolsó napja közönségtalálkozójának alapját. Csak a fundamentumot, mert a kortárs magyar irodalom egyik legkönnyebben szerethető írója és Vincze Bence kultúraszervező beszélgetése túlmutatott azon. A vasárnap délben telt házat vonzó kötetlen párbeszéd során szóba került anya, apa, gyerek, nagyszülő, volt és jövendő álmok, a család nemzedékeken átöröklődő fájdalmai, és ott rejtőzött annak reménye is: talán a pódiumon ülők, talán a közönség soraiban levők közt akadnak olyanok, akik nem lesznek gyermekeik legnagyobb traumái.