A legharsányabban a szociáldemokraták ünnepeltek, joggal, hiszen minden fronton több jelöltjük nyert, mint négy évvel ezelőtt, és nem csak az ellenzéktől, de koalíciós partnereiktől is jelentős pozíciókat hódítottak el. Az ország polgármestereinek 40 százaléka az övék, és a korábbinál öttel több megyét is ők vezethetnek.

A liberálisok is igyekeznek a győztes szerepében tetszelegni, bár a számok által tükrözött pőre valóság mást mutat. Majdnem 300 polgármesterrel kevesebbjük lesz, mint jelenleg, elveszítettek 4000 önkormányzati képviselői helyet, bukták öt megye vezetését, és kettővel csökken EP-képviselőik száma is. Elnyertek ugyan egy-két várost az ellenzéktől, de ez vigasznak sovány, olybá tetszik, a kormányzás kudarcaiért ők viszik el a balhét, míg az eredményekért a PSD aratja le a babérokat.

Az RMDSZ történelmi sikerről beszélt az eredmények nyilvánosságra hozatala után, és igaz ugyan, hogy kiválóan mozgósítottak, nagyon sok választót meggyőztek, de ez nagyjából arra volt elég, hogy megőrizzék eddigi EP-képviselői mandátumaikat, polgármestereik, helyitanács-tagjaik száma nem nőtt jelentősen.

Az Egyesült Jobboldal Szövetségnek sikerült alulmúlnia a tagpártok korábbi egyenkénti eredményét, fontos városokat veszítettek, a teljes kudarctól csak az általuk támogatott Nicușor Dan fővárosi sikere mentette meg őket, no meg, hogy az USR megtarthatott néhány nagyobb települést, köztük Temesvárt. Ismét kiderült: jól kiépített, helyi szervezetekre alapozott pártstruktúra nélkül Romániában nem lehet önkormányzati választásokat nyerni, egy-egy jelentős egyéniség helyi sikert fel tud mutatni, de általános, országos húzóerővel nem bír.

Valami hasonló lett a veszte az AUR-nak is: EP-listája begyűjtött ugyan 15 százalékot, de alig 28 polgármesteri széket szereztek meg, és ezeket is elsősorban kisebb településeken, az országosan megszabott 38 429 önkormányzati képvelői helyből pedig csak 3398-at nyertek el. George Simion pártelnök a  választások összevonásával és „masszív csalással” igyekezett megmagyarázni gyengécske eredményeiket, földindulást ígért őszre, és máris bejelentkezett államelnökjelöltnek.

Mert még jóformán el sem csitultak a múlt vasárnapi választás körüli indulatok, máris megkezdődött az őszi, újabb menetek előtti taktikázás. A PSD vérszemet kapott, mindent vinne: államelnöki tisztséget, kormányzati többséget, akár Mircea Goanăt is visszafogadnák, ha így elérhetnék, hogy baloldali elnöke legyen Romániának. A PNL mentené, ami még menthető, újból a jobboldali ellenzék felé kacsingat, azokkal szövetkezne, akiket korábban elárult, hogy bár az államfői posztot megszerezze.

Múlt hétvégén mindenki győzött, most mégis olyan, mintha késeket éleznének minden pártban. Leszámolásra készülnek alakulaton kívüli ellenfeleikkel, de dúlnak a nagy csaták a pártokon belül is. Rövid időn belül megtudhatjuk, kik nyerik a belső csatákat, milyen hadrendben állnak fel az újabb megmérettetések előtt – melyeknek hatalmas a tétje, a győztesek még győztesebbek lesznek, a veszteségek pedig még nehezebben leplezhetőek.

Fotó: Pixabay