A szervezők szándéka volt megmutatni, vonzóvá tenni a fiatalok számára a kreativitás és innováció nyújtotta érvényesülési lehetőségeket, a kutatásfejlesztés területeit: villamosság, távközlés, informatika, villamos távírás, fény- és hangrögzítés, alternatív energia, rádiózás, matematika, mechanikus és villamos játékok, űrkutatás – mondta köszöntőbeszédében Csáky Ernő, a Székelyföldi Hírközlési Örökség Egyesület alelnöke, a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolában 2021-ben általa létrehozott Hírközlési Kismúzeum alapítója. Június 13. a C-vitamin napjának tekinthető, jelentős dátum a magyar tudományos életben, a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941-ben ezen a napon jelentette be találmányát – ismertette Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, a Székelyföldi Hírközlési Örökség Egyesület elnöke.

A kiállítás látogatói mikrobarázdás hanglemezeket hallgathattak, diafilmeket, fehér-fekete videókazettákat nézhettek, eredeti kattogó hangosfilmvetítőt tekinthettek meg, hetven-nyolcvan évvel ezelőtt használatban lévő fadobozos telefonkészülékeket próbálhattak ki, ezek egyik különleges darabja a tíz férőhelyes, helyi tápegységgel működő katonatelefon. A bemutató megszervezése és levezetése Beke Csongor, a Székelyföldi Hírközlési Örökség Egyesület műszaki irányítójának munkáját dicséri. Volt Rubik-kocka, kézérintéssel működtethető hanggenerátor, a diákok figyelmét pedig különösen megragadták a repülőmodellek, és sétálhattunk Nobel-díjas tudósok társaságában, azaz a rövid ismertetőszöveggel ellátott óriásfotók között. A Sepsi TeleTár eszközgyűjteménye a  kiállítás három napja alatt több száz látogatót vonzott a dohánygyár emeleti termeibe, ahol Csáky Ernő szerint egy technikatörténeti és műszaki múzeum helye lenne.

Karikó Katalin és Krausz Ferenc azért jutott el a Nobel-díjig, mert hittek abban,  amit évtizedeken át kutattak. Talán ez volt a legfontosabb üzenete annak a beszélgetésnek, amelyben Erdély András kérdezte Pető Mária fizikust, a Kovászna Megyei Kiválósági Központ irányítóját, diákok sorát a kreativitás felé irányító pedagógust és Fejér Szilárd kutató vegyészt a két említett Nobel-díjas munkásságáról. Mi az újdonság abban, amit feltaláltak? Miért ők, hisz sokan kutattak ezeken a területeken? Mit jelentenek ezek az eredmények a gyakorlatban?

A válasz: az egyik orvosbiológiai szempontból hasznosítható eljárás, a másik  az atomon belüli mozgások megfigyelése, lefényképezése, attoszekundum időegység alatti rögzítése (sejtélettan szempontjából is fontos) miatt jelentős. Karikó Katalin Drew Weissmannal megosztva kapott fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat 2023-ban biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-vakcina kifejlesztését a Covid19 ellen. Krausz Ferenc szintén 2023-ban Pierre Agostoni és Anne L’Huillier kutatókkal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott az általuk kifejlesztett, az elektronok anyagbeli viselkedésének tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért.

Az érdekfeszítő szakmai beszélgetés végén elhangzott: a nemzetközi szintű kutatás eltolódott az eredmények azonnali felhasználhatósága irányába, a különböző módszerek, eljárások, termékek, köztük a gyógyszerek, engedélyeztetésére nem kell olyan sokat várni, mint korábban.

A dohánygyári termekben, amelyek szinte azt a kort idézik, amikor a magyar Nobel-díjasok többsége kutatott, nemcsak a Sepsi TeleTár-eszközgyűjteménye volt jó helyen, hanem Kubánda Miklós, a Székely Mikó Kollégium diákjainak robotjai és Pető Mária tehetséggondozásban részt vevő tanulóinak szatellitje is beleillett a találmányok világába.