Abban a kiváltságos helyzetben voltam, hogy Kónya Ádi bácsival tizenöt évig egy iskolában taníthattam. Kezdő kollégáimmal együtt sokat tanultunk tőle, többek közt egy szentgyörgyi (erdélyi?) hagyományt a nemzet napszámosa kiváltságáról, miszerint sírba helyezése előtt az iskola részéről méltatni kell pályafutását. Ezt az igazgató(k) kötelessége megszervezni, hogy ne egy ad-hoc valaki mondjon néhány szót.
Amíg Ádi bácsi pedagógusként tevékenykedett, de később is, néhányszor óriási patáliát csapott, ha egy iskola mulasztott. Azóta persze sok minden megváltozott, alkalmazzák is meg nem is ezt a hagyományt. Mégis, úgy érzem, hogy pontosan a Kónya Ádámné temetésén nagyon hiányzott az Éva néni példaértékű fizikatanári és nevelői egyéniségének méltatása.
Nem csapok patáliát, nem vagyok pozícióban. Csupán csendesen – az önös szándék vádját is felvállalva – megjegyzem tanügyi elöljáróink felé, hogy az igazgatók munkaköri leírásába talán újra be kellene iktatni ezt az erkölcsi kötelességet egy nem kötelező rubrikába.
Fazakas Ágnes
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
