EB-figyelmeztetésRománia gazdasága kiegyensúlyozatlan

2024. június 26., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Románia az elmúlt évek kiegyensúlyozatlansága után most is túlzott mértékű makrogazdasági egyensúlyhiánnyal küzd a folyó fizetési mérleggel kapcsolatos sebezhetősége és főként a magas és növekvő költségvetési deficit miatt – állapította meg tavaszi gazdasági csomagját ismertető múlt heti közleményében az Európai Bizottság (EB), amely reformokat és költségvetési szigort javasol a bukaresti kormánynak és Romániát elmarasztaló hivatalos állásfoglalást kér az EU Tanácsától. Az EB figyelmeztetését a román állami szervek adatai is alátámasztják.

  • Antonella Bassani, a Világbank európai és közép-ázsiai ügyekért felelős alelnöke és Marcel Boloș pénzügyminiszter legutóbb áprilisban tárgyalt a romániai reformokról. Fotó: Facebook / Marcel Boloș
    Antonella Bassani, a Világbank európai és közép-ázsiai ügyekért felelős alelnöke és Marcel Boloș pénzügyminiszter legutóbb áprilisban tárgyalt a romániai reformokról. Fotó: Facebook / Marcel Boloș

Az uniós testület annak a 12 tagállamnak a makrogazdasági egyensúlyhiányát mérte fel, amelyekről a 2024. évi riasztási mechanizmus keretében készített jelentést márciusban. E tagállamok többségében az egyensúlyhiány enyhülni látszik a 2022-es kereskedelmi feltételek okozta sokk után, de Romániában inkább súlyosbodik a helyzet.

Az EB az utóbbi évek legkeményebb álláspontját fogalmazta meg a romániai reformok elmaradásával kapcsolatban, és azt javasolta az EU (tagállamok képviselőiből álló) Tanácsának, hogy fogadjon el hivatalos következtetést, miszerint „Románia nem tett hatékony intézkedéseket” a költségvetési hiány csökkentésére vonatkozó 2021-es ajánlás alapján – írja az Economedia gazdasági portál, amely a várható következményeket is felvázolja. Az előzmények rövid összefogalása után – miszerint a Ciu­că- és Ciolacu-kormányok minden strukturális reformot (nyugdíjak, különnyugdíjak, költségvetési reform, közigazgatási reform, az állami vállalatok reformja) eltemettek, mi több, folyamatosan növelték az állami bér- és nyugdíjkiadásokat és a költségvetési hiányt, eladósítva az államot – arra keresik a választ, hogy mi történik, ha az EU Tanácsának többsége valóban megszavazza az EB „példátlan” kérését.  

 

Elzárhatják az uniós pénzcsapot

Egy ilyen uniós tanácsi határozat automatikus következménye a Romániának szánt uniós források egy részének 2025-től történő befagyasztása – idézi a portál Mateusz Szczurek volt lengyel pénzügyminisztert, aki az egyik közösségi hálózaton közzétett véleményében úgy érvel, hogy nagyon kis összegű befagyasztásnak is jelentős következményei lehetnek Románia számára, azaz a jelenleginél is magasabb kamatokkal juthat majd hitelhez az ország.

Szczurek szerint az uniós források automatikus felfüggesztéséről a helyreállítási terv (PNRR) rendelkezik, más európai szakértők szerint azonban az EU Tanácsának Romániával kapcsolatos esetleges döntése nem vezet automatikusan az uniós források befagyasztásához, hanem csak egy nyilvános jelzés az érintett ország számára, hogy nem halogathatja tovább a reformokat és a költségvetési konszolidációt.

Tény viszont, hogy a helyreállítási tervvel és a hozzá kapcsolt reformokkal máris késésben vagyunk. A lemaradást az EB szerint gyakran az intézményvezetők elkötelezettségének hiánya okozza. A jelentés szerint Románia három kifizetési kérelmet nyújtott be, amelyek a tervben szereplő 146 mérföldkőnek és célkitűzésnek felelnek meg, és amelyek 2023. szeptember 29-én összesen 9,4 milliárd euró kifizetését eredményezték.

 

Az EB ajánlásai

Az EB hivatalosan azt ajánlja, Románia tegyen gyors lépéseket az adózás szigorítására, hogy csökkentse a költségvetési hiányt, amely az előrejelzések szerint 6,9 százalékos lesz, jóval magasabb a kormány által kitűzött 4,9 százaléknál. A jelentés emlékeztetett arra, hogy Románia ellen 2020-ban túlzottdeficit-eljárás indult, de az elmúlt négy évben Bukarest nem hozott hatékony hiánycsökkentő intézkedéseket. Az uniós testület szerint a makrogazdasági egyensúlyhiányhoz hozzájárult az inflációs nyomás is, amelyen a kormány csak kismértékben tudott enyhíteni.

Hivatalosan két ajánlást fogalmazott meg Románia számára az EB:
1. Időben mutassa be a középtávú költségvetési-strukturális tervet. Szigorítsa a költségvetési politikát, hogy 2024-re teljes egészében költségvetési kiigazítást érjen el. 2025-ben korlátozza a  kiadások növekedését olyan ütemre, amely az államháztartási hiány 3 százalékra való csökkentéséhez vezet, az államadósságot pedig középtávon tartsa óvatos szinten.
2. Jelentősen fel kell gyorsítani a kohéziós politikai programok és a helyreállítási terv végrehajtását, beleértve a REPowerEU fejezetet is, hatékony kormányzással és az igazgatási kapacitás megerősítésével biztosítva a reformok és beruházások 2026 augusztusáig történő befejezését. A félidős értékelés keretében továbbra is összpontosítson az elfogadott prioritásokra, és tegyen lépéseket a szociális lakhatás, a kapcsolódó szociális szolgáltatások és a kisebb városi területek fejlesztése iránti igények jobb kielégítésére, figyelembe véve az Európai stratégiai technológiai platform kezdeményezés által kínált lehetőségeket a versenyképesség javítására.

 

Nőtt az államadósság

Idén márciusban 845,098 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 841,292 milliárd lejről – közölte a pénzügyminisztérium vasárnap, négy nappal az EB-jelentés után. Ez GDP-arányosan 51,9 százalékot jelentett március végén, a február végi 51,7 százalék után.

A tartozások nagyobbik fele a GDP 26,6 százalékának megfelelő, összesen 434,02 milliárd lejes külföldi állam­adósság, ebből 429,16 milliárd a kormányzati szektor, 4,85 milliárd az önkormányzatok tartozása. Egészében véve a kormányzati szektor adóssága március végén 823,39 milliárd, az önkormányzatoké 21,7 milliárd lej volt; ezekből 795,02 milliárd lej a közép- és hosszú távú adósság. Az államadósság nagy részét – 695,56 milliárd lejt – államkötvények alkotják, a hitelek összege 113,69 milliárd lej.

 

Dagad a közszféra és a különnyugdíjasok tábora

Áprilisban 1 292 549 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és hatóságoknál, 3009-cel többet, mint egy hónappal korábban; az álláshelyek csaknem 64 százaléka a központi közigazgatáshoz tartozott – derül ki a pénzügyminisztérium honlapján közzétett adatokból.

A központi közigazgatásban foglalkoztatott 826 241 személy közül 608 392-en a kizárólag állami költségvetésből finanszírozott intézményeknél dolgoztak (1530-cal többen, mint 2024 márciusában). A legtöbb betöltött állást (302 230-at) az oktatási minisztériumnál jegyezték, aztán a belügyi (123 859), a védelmi (73 818), a pénzügyi (24 762) és az egészségügyi minisztérium (18 156) következik a sorban. A teljes egészében társadalombiztosítási költségvetésből finanszírozott intézményekben 9212 betöltött állás volt az idei negyedik hónapban, az állami költségvetésből és a munkanélküli-ellátás költségvetéséből finanszírozott intézményekben 44 386, a kizárólag saját forrásokra támaszkodó intézményekben pedig 164 251.

A helyi közigazgatási intézményekben 466 308-an dolgoztak áprilisban (658-cal többen, mint az előző hónapban), közülük 286 443-an a kizárólag helyi költségvetésből fenntartott intézményeknél, 179 865-en pedig részben vagy teljesen saját bevételekre támaszkodó intézményeknél.

A közszféra annak ellenére dagad, hogy Marcel Ciolacu kormányfő már tavaly létszámstopot és karcsúsítást rendelt el, és a pénteki kormányülésen is felhívta a miniszterek figyelmét arra, hogy a kormányzati intézmények átszervezésének ezen a héten le kell zárulnia.

A különnyugdíjakkal is hasonló a helyzet: habár minden párt a speciális nyugdíjak eltörlését ígérte, a kedvezményezettek száma hónapról hónapra növekszik. Az országos nyugdíjpénztár által közzétett adatok szerint májushoz képest 50, tavalyhoz képest 1300 fővel nőtt azoknak a száma, akik a munkaidejükkel és a bérükkel arányos időskori juttatásoknál jóval többet kapnak. Jelenleg 11 588 személy kap speciális nyugdíjat, köztük 5656 volt bíró vagy ügyész, akiknek átlag 24 879 lejes nyugdíjából  21 831 lejt az államkincstárból utalnak át. Valójában legalább kétszázezerre rúg a különnyugdíjasok száma, csak a többség más jogcímen kapja a plusz juttatást. Közös az bennük, hogy a befizetéseik alapján járó összegeknél jóval többet ad nekik az állam, nyilván más kiadásoktól vonva el pénzt.

 

A magánszféra bajban van

És amíg az állam dőzsöl, a magánszféra kínlódik. Az országos cégbíróság (ONRC) adatai szerint idén január elejétől április végéig 16 153 cég szűnt meg Romániában, 21,45 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. De ez csak átlag: Ilfov megyében 59,89 százalékkal  több cég szűnt meg, mint tavaly (szám szerint 913), Iaşi megyében 44 százalékkal (618 cég), Mehedinţi megyében 39,7 százalékkal (102 cég), még Kolozs megyében is jóval átlagon felül, 30 százalékkal több, összesen 840 vállalkozás zárt be. A lista végén Kovászna megye található 85 megszüntetett vállalkozással (ez a szám 18,06 százalékkal nagyobb, mint 2023 első négy hónapjában), ami ugyan átlag alatt van, de így is jelentős növekedés.

Tevékenységi terület szerinti lebontásban a legtöbb megszűnt cég nagybani és kiskereskedelemmel, illetve járműjavítással foglalkozott (4389), de sok vállalkozást számoltak fel az építőiparban (1662), a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek terén (1572) és a feldolgozóiparban (1403) is.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 428
szavazógép
2024-06-26: Szabadidő - :

A nap fotója

2024-06-26: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Szentföld szívében

Erdőségek és hegyi legelők birodalma
A Felső-háromszéki-medence északi részén húzódik egy közel kelet–nyugat irányú, átlagban ezer méternél jóval magasabb hegyvonulat, amely a Nagy Sándor-csúcs déli előterében emelkedő Marhafej-tetőtől (1520 m) az 1199 m magas Gombásbércig tart. Az egész vonulat hazai használatos megnevezése a Székely-kászoni hegyvidék.