Részei a Mihálcz (1304 m), a Csihányos (1182 m), a Poszkár (1203 m) és a Pálfeje (1179 m), amely két részre osztja a Szentföld szívének titulált kiterjedt területet: északon a Veresvíz, Lóbérc és Jávoros vidéke, délre a Feketeügy és a Lemhény-patak vízgyűjtője. Mondanunk sem kell, hogy a körülhatárolt terület végeláthatatlan erdőségek és hegyi legelők birodalma, ahol emberkéz által emelt, emlékekkel megáldott helyek sorakoznak.

A Gombásbérctől keleti irányba tartó fő gerincjelzés (piros sáv) áthalad az Ezeréves erdő néven ismert zsombékos fellápon, ahol a kedvezőtlen talaj- és vízállási viszonyok miatt csenevész termetű, öreg erdeifenyők élnek emberemlékezet óta. A kis erdős láp rezervátum, innen ered északi irányba a Lassúág pataka. Ebben a térségben fekszik a lélekszámában teljesen leapadt egykori Gyertyános csángó település is. Nyaranta jó alkalom nyílik itt (főleg néprajzosoknak) a szénakészítéssel és az állattenyésztéssel kapcsolatos munkaeszközök és szokások tanulmányozására. Egykori iskolaépületét az esztelneki önkormányzat felújíttatta.

Külön érdekessége e tájnak a Veresvízi láp növényvédelmi rezervátum (R). A Veresvíz pataka táplálja a tőzegmohás, erdeifenyős, nyíres, másutt füzes-égeres láperdőt. Itt, a Natura 2000-es területen több jégkorszaki, kiemelten védett növényfaj él: a szibériai hamuvirág, a réti angyalgyökér és a fűzlevelű gyöngyvessző. A Veresvíz-patak alsó völgyszakaszán működött a 18. században a Lóbérci üveghuta, melyről a kászoni öreg székelyek tudnak még valamennyit mesélni. Keleti irányban a Lemhény-patak völgyéből induló jelzett ösvényeken elérhető Almás vára, a Poszkár-tetőn pedig (előzetes bejelentkezéssel) a közelmúltban épült nemzeti emlékhely.

A Nagy Sándor-masszívumon már a fenyvesek birodalmában járunk. Nevének eredetére nem sikerült rátalálnunk, feltételezhetően „egy tatárjárás kori monda hőséhez kapcsolódik”. Itt van a siketfajd hazája. A csöndesen járó turista gyakran röpíthet fajdot. Dürgés idején megéri a fáradságot ellátogatni erre a helyre.

Lemhény, a községháza

Lemhény a Szent Mihály-hegy bűvöletében

A Lemhény-patak és a Feketeügy völgyében elterülő, 9 km hosszúságú nagyközség Alsó- és Felsőlemhény, valamint Velence falurészekre tagolódik. Alsólemhényből  elérhető a vidék építészeti emléke, a Szent Mihály-hegyi római katolikus templom. Ez a térség legépebben megmaradt, a közelmúltban felújított és újra felszentelt barokk műemlék épületegyüttese. A tojásdad alakú védőfallal kerített templom elődje egy román ízlésű épület lehetett, amelyet előbb a háromszéki késő gótika idején, a 16. század elején (ezt jelölheti a diadalíven látható 1510-es évszám), majd 1776–77-ben barokk stílusban átalakítottak. Nyugati oromfala, a nyugati előcsarnok (portikusz), valamint a várfal két védőtornyának homlokfala karéjos kiképzésű, s azokon csigavonalas voluta és szoborfülkék láthatók. A mai templomhajó és a szentély félkör­íves hevederekkel tagolt fiókos dongaboltozatú. A stukkódíszítésekben Szent Györgyöt, Szent Mihályt és a Szentháromságot ábrázoló falfestmények vannak. Késő barokk főoltárának képén védőszentje, Szent Mihály arkangyal jelenik meg, „merejében hazai gyártmány” – mondhatnánk, ugyanis báró Szentkereszty Stefánia munkája 1899-ből. Copf stílusú mellékoltárait Jézus és Mária szíve tiszteletére építették. Orgonakarzatának előkéjén Szent Cecília stukkófigurája látható.

A templomot lőréses várfal övezi, s ezt északon és délen egy-egy félkör alaprajzú, rondellaszerű védőtoronnyal erősítették meg. A cinterem bejárata a templomtól külön álló torony alatt nyílik. A toronynak hagymakupolás barokk sisakja van, a vár bejáratát védte, egy régebbi kaputoronyra épült rá, és csak jelentősebb egyházi események, búcsúk és temetések idején használják.

Egykoron Lemhénynek és a szomszédos Kézdialmásnak ez volt a közös temploma, de mert viszonylag távol esik a településektől, mindkét gyülekezet később a faluban külön templomot építtetett magának.

„Vitáztak Lemhényben és Almáson a régiek, hogy hová építsék a templomot. Végül is abban egyeztek meg, hogy hegynek indítanak mindkét faluból két kutyát. Természetesen olyanokat, amelyeket a szomszéd faluban fogtak be, s így magától érthető volt, hogy ha az állatokat szabadon engedik, a legszaporább iramban igyekszenek hazafelé. Ahol azok találkoznak, oda építenek.” Lemhényben azonban ezt a történetet így folytatják: „Az almásiak eszesebbek voltak. Ők egy lemhényi sánta kutyát engedtek útnak. Ez lassabban haladt. Így aztán őhozzájuk közelebb esett a templom.”

Nem csoda, hogy a vidéken szolgáló Szabó Jenő lelkész-költő és író versben is megénekelte, a jogász és író Szánthó Vitus pedig regényébe foglalta. Utóbbit megihlette egy korábban közszájon forgó, a régiek hiedelemvilágában mélyen élő történet. Ez szolgáltatott alapot a Szent Mihály-hegyi kísértet című regényéhez. Ugyancsak a vártemplomhoz kapcsolódik a Halottak miséje című történet is, amelyet Dénes László (1900–1984) lemhényi tanító jegyzett le.

Gál Zsuzsanna iskolaigazgató

Lemhény általános iskolája felvette Bem József tábornok nevét, aki moldvai útjáról visszatérőben 1849-ben itt átutazott. S mert Var­gha Mihály szobrászművész lemhényi kisdiák is volt, néhány éve megajándékozta iskoláját a legendás Bem színes portréjával.

– Sajnos, megszakadt régebbi testvériskolai kapcsolatunk Bem szülővárosának egyik iskolájával, de mindig keressük az adódó alkalmat, hogy felelevenítsük a tábornok alakját tanulóink előtt – nyilatkozta Gál Zsuzsanna igazgató.

A néprajzot és a néphagyományokat kedvelők Lemhényben még láthatják az ún. bagolytemetést, a helybeli farsangi és téltemetési népi szokást. A múltban élő bagoly jelképezte a telet, azt temették el pogány szokás szerint. Ma már kitömött baglyot temetnek. Lemhényben él még a húsvéti határkerülés is. Ezt a szomszédos almásiakkal közösen szokták megtartani, ekkor imádkoznak és kérik Isten áldását a mező termésére.

A Lemhény-patak keskeny lapályának egy része Almásrét néven ismert. Itt torkollik a Lemhény vizébe a Farkas-patak kénes-büdös vize. A feredőhely felújításába kezdtek a gyógyító vizek helyi barátai.

A Feketeügy völgyét követte hajdanában a Sózók ösvénye, a Moldva sólelőhelyei felé tartó ösvény, amely a lemhényi Városháza nevű helyről a Havas aljára kapaszkodott, áthaladt a Kárpátok fő gerincén és belejtett Slănic Moldovára, a régiek Szaláncfürdőjére. Az egykoron tiltott sócsempészéssel kapcsolatos Balog Józsi újkori balladája, amelynek egy lemhényi változata is ismert 1959-ből.

Almásrétről korszerű úton juthatunk ki a bemutatott főgerincre, ahol a szélerózió (erős szél maró tevékenysége) által kialakult kőgomba sziklaformációkra bukkanhatunk, a mélybe tartó törésvonalak mentén kisebb méretű kőfülkék, résbarlangok alakultak ki. A Nemerék egész területét földtani rezervációnak nyilvánították.  

Jénáki Csongor községi polgármestertől a hétköznapok munkálatai felől is érdeklődtünk. Elmondta, hogy a község felső részében éppen a szennyvízvezeték bővítésén dolgoznak, hidak építése képezi a teendőt a Saligny-program pénz­alapjaiból a Lemhény-patakon. A nyertes vidékfejlesztési program keretében következne az aszfaltszőnyeg kiegészítése Alsólemhény­ben és Fűzfalván, majd pedig a gázvezeték bővítése Felsőlemhény területén. Keresik a lehetőséget a Szent Mihály-hegyi templom és Lemhény közötti makadámút korszerűsítésére is.

Székely László gondnok

Kézdialmás, az Avas és a szakrális faragászat

Községközpont a Szent Mihály-hegy délnyugati lábánál. Mivel önálló temploma nem volt, évszázadokon át a szomszédos Lemhénnyel közösen használták a Szent Mihály-hegyi templomot. Volt ugyan a falunak egy kisebb kápolnája ott, ahol a mai templom van, ebből maradt fenn egy évszámmal ellátott ajtókeret, amelyen 1770 olvasható. Mellette harangláb állt. A kápolnát 1948-ban újjáépítették, de mert az időközben kicsinynek bizonyult, helyébe 1983-ban új templomot, a ma is állót építették. Titulusa Urunk mennybemenetele. Belső berendezése néhai Lukácsovits Magda festőművész tervei szerint készült.

A templom előtti emlékkertben áll a falu nagy szülöttje, P. Kelemen Didák (1683–1744) egyházi író, iskola- és egyházszervező Ferenc-rendi pap mellszobra, Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrász alkotása (1994). A páter porai az általa építtetett miskolci minorita templomban nyugszanak. A helybeli iskola felvette a páter nevét, és az épület homlokzatán látható faragott portréja, Tamás Károly helybeli igazgató-tanár, jeles és ismert szakrális faragómester munkája. Munkásságát külön be fogjuk mutatni olvasóinknak.

Kézdialmásban is gyakorolják a határkerülés régi népszokást, amelyet a lemhényi fiatalokkal közösen tartanak. A lovas futtatás a Szent Mihály-hegy oldalában történik, s a nyertes lovas legény és paripájának díja egy csengettyű.

Van egy történelmi emlékhely a falu fölötti Avas-tetőn. Ide hozták fel Almásmezőről azt a hatalmas szikladarabot, amelyen a környékbeliek Jézus lábnyomát vélték felfedezni, és szentül hitték, hiszik, hogy „a Megváltó ellátogatott a mi vidékünkre is. A sziklakövön nemcsak a lábnyom, hanem mellette Krisztus szamarának patája nyoma és a vándorbotjának helye is látszik.” A szikla elhelyezésével emlékhellyé, zarándokhellyé varázsolták a hegytetőt, az Almási kilátót, aminek az ötletgazdája Cserei Lázár katolikus megyebíró.

A Lemhény-patak völgysíkjának egy darabkája is Almás területéhez tartozik, ez pedig a tájképi értékekben bővelkedő Almásrét. Közeli turistakuriózum a patak jobb oldalán emelkedő Hegyes-csúcsot koronázó Almás vára. Ennek is csak a romjai láthatóak. A patakot követő erdőipari útból piros háromszög jelzésen lehet a Vár árka mentén megközelíteni. 1977-ben régészek kutatták. „Almás vára a kora középkorban épült és egykorú Bálványos várával” – írják róla a régészek.

Feltételezhető, hogy a 16. században még lakták, ugyanis innen keltezi peres okiratát 1539-ben a székelyek egyik ispánja. Ennél azonban többet mond nekünk a ma is élő „csevegő” szájhagyomány. „A várpincékben temérdek arany van felhalmozva, és gyémánt” – mesélik a lemhényiek és almásiak. Utóbbinak a fénye világítja meg a pincéket. Két rejtett alagútja is van a várnak: egyik a Csomortáni várba, a másik a Szent Mihály-hegyi templom mély sírboltjába torkollik. A nagy pince ajtajánál egy tiloló (értsd: nyaktiló) van felszerelve. Ez szegte a nyakát a kincs után méltatlanul keresgélőknek.

Csomortán, a templom

Kézdicsomotán, a Csomortáni vár

Közigazgatásilag és felekezeti szempontból is Kézdialmáshoz tartozik, régebb Esztelnek filiája volt. 1982-ben épített magának új katolikus templomot a gyülekezet Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére, falait az említett Tamás Károly faragványai díszítik. Új temetőjében 11 vörösfenyő virít a magyar millennium tiszteletére. Alszegben áll a két világháború helyi áldozatainak emlékműve, Laub Ede pojáni faragóművész munkája.

A vidék egyik idegenforgalmi látnivalója a Csuklyán-hegyen levő Csomortáni vár. Ez a megye egyik jellegzetes, kőből rakott bronzkori erődített építménye, ahonnan wittenbergi kultúrára valló kerámia került napvilágra. A tető egy keskeny hegynyakkal kapcsolódik a Szénégető pusztájához. A nyakat kettős védősánccal látták el egykori lakói. A szájhagyomány úgy tudja, hogy a várat őrző katonákból alakult ki a falucska, mely a híres-neves Csomortáni család fészke volt.

„A várat óriások lakták – hangzik a monda –, akik egyik lábukkal az Almási várba léptek, másik lábukkal ülőszékükhöz, amely ott volt a Köves-hegy oldalában. A vár alatt kincsekkel tele pincék vannak, s azoknak a Várhegy oldalában álló két nyírfa között van a bejárata. Sokan keresték itt a kincseket, de eddig még senkinek sem sikerült megtalálnia. A várból alagút vezetett Almás várába. Valamiféle lovas nép lakhatta ezt a várat, mert László István egy olyan lópatkót talált ott, amilyent az itteni emberek még nem láttak.”

Adataink szerint ennek a falunak volt a szülötte Balogh Józsi (1805–1829), a nevét viselő betyárballada hőse, a sócsempészet ártatlan áldozata, akit Pojánban főbe lőttek. Balladáját Csomortánban jegyezték le első alkalommal. Javasoljuk, hogy emlékét egy fakereszttel jelöljék meg szülőhelyén. A katolikus filia gondnoka Székely László.