Badacsony és a badacsonyi kéknyelű nélkül a magyar kultúra sem lenne olyan, mint amilyennek ismerjük – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter tegnap Badacsonytomajon, arra kérve a Hungarikum Bizottságot, hogy vizsgálja felül június közepén hozott döntését, és ismerje el a badacsonyi kéknyelűt önállóan hungarikumként.
Navracsics Tibor a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének badacsonyi kutatóállomásán tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: nemcsak elhibázottnak, hanem érthetetlennek is tartják a Hungarikum Bizottság június közepén hozott elutasító döntését, hiszen a badacsonyi kéknyelű minden olyan kritériumot teljesített, amely a hungarikummá nyilvánítás előfeltétele. Badacsony a magyar, illetve a közép-európai kultúrtörténetnek is meghatározó szereplője, emellett már önmagában is olyan karakteres magyar táj, amely egész Európában ismert – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: „a badacsonyiaknak a kéknyelű önazonosságot jelentő és önazonosságot erősítő pont”. A tárcavezető hangsúlyozta: méltán szerepelnek a listán olyan borok, mint a tokaji aszú vagy az egri bikavér. Azonban úgy gondolják, hogy a balatoni borvidék, valamint Badacsony és környéke is legalább annyi jogot érdemel, mint az ország más borvidékei – mondta.
Éliás Csaba, a Badacsony Szőlőhegyért Egyesület elnöke elmondta: a badacsonyi kéknyelű 2013-ban került be a magyar értéktárba, és tíz év elteltével kezdeményezték, hogy hungarikummá váljon. A kéknyelű csak Magyarországon termő szőlőfajta, fő termőterülete Badacsony és környéke. Ezért az egyesület elnöke szerint alkalmas arra, hogy külföldön és belföldön is a magyarsággal azonosítsák.
