Véleménye szerint a sepsiszentgyörgyi nagygyűlés több tanulsággal is szolgál: újból bebizonyosodott, hogy önmagában a pártalapú politizálás nem célravezető az erdélyi magyarság számára. ,,Az ellenzékbe szorított RMDSZ-nek revideálnia szükséges eddigi politikáját, mely egyetlen lapra, a kormányzati részvétel konjunkturális körülményeire tette fel közösségünk ügyét. A legutóbbi választások nyomán kialakult helyzet bebizonyította, hosszú távon csak az számít tényleges eredménynek, amit törvények által és intézményesült formában kivívunk magunknak" — áll Tőkés nyilatkozatában. Kifejti, több mint egy évtizede tartó kormánytagsága, illetve kormány közeli politikája következtében az RMDSZ akaratlanul is annak a többségi jogfosztó politikának vált részesévé, mely ellen — a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen részt vevő képviselői által — jelenleg tiltakozik. A kialakult magyarellenes politikai kurzusnak önbírálatra kell késztetnie az RMDSZ hivatalos vezetőit — véli Tőkés László, s felidézi: azok, akik most egységes fellépésre és lármafagyújtásra buzdítanak, korábban élen jártak az általuk ,,egységbontóknak" titulált nemzettársaik gyújtotta ,,lármafák" oltogatásában. Kitér arra, hogy az arányos etnikai képviselet kérdése nem új keletű, korábban is tapasztalhattuk ,,az irányított, nyílt vagy burkolt betelepítések", ,,a militarizált egységek bővítése", Székelyföld ,,gyarmatosítása" vonatkozásában. Tőkés László szerint az RMDSZ-nek előnyösnek mondott kormányzati pozíciójában is vállalnia kellett volna a felsorolt magyarellenes jelenségekkel szembeni kiállást, és úgy gondolja, a küszöbön álló erdélyi magyar összefogás során erre nézvést is megállapodásra van szükség.

Tőkés leszögezi: az intézményvezetők magyar illetősége önmagában még nem érték és nem érdem. Felidézi, hogy az autonómia céljából meghirdetett helyi népszavazások ellen egy magyar prefektus éppen úgy felléphet, mint Codrin Munteanu, s hogy a megalkuvásra hajlamos magyar intézményvezetőkből nem sok haszna van a magyarságnak. ,,Ezen a téren tehát az etnikai hovatartozás mellett a szakmai hozzáértés, valamint az erkölcsi-politikai hitelesség éppen olyan fontos. Ne keltsünk etnikai kérdést ott, ahol nem — csak — arról van szó. Hiteles magyar politikával támasszuk alá és képviseljük jogos követeléseinket" — vélekedik Tőkés László, aki szerint ,,az előirányzott következő székely nagygyűlésen is politikai tisztánlátással és maradéktalan erkölcsi tartással álljunk ki örökségünk védelmében és közös céljaink képviseletében!"