RMDSZKözös érdek az arányos vezetői jelenlét

2009. február 11., szerda, Közélet

Készítsenek alapos elemzést a magyarok helyi közintézményekben való jelenlétéről — kérte Markó Béla, az RMDSZ elnöke Emil Boc kormányfőt és Mircea Geoană SZDP-elnököt. Rámutatott, a magyar közösség számára rendkívül fontos, hogy képviselői jelen legyenek a mezőgazdasági, az egészségügyi, az oktatási, a környezetvédelmi igazgatóságokon, illetve a rendőrség decentralizált intézményeiben.

Kifejtette, véget kellene vetni annak a gyakorlatnak, hogy amikor egy kormány távozik, leváltanak egy sor vezető tisztségben levő személyt. A magyar tisztségviselők arányos jelenléte a magyar többségű megyék intézményeiben a román és a magyar közösség érdekeit egyaránt szolgálja — fejtette ki az RMDSZ elnöke. Hozzátette, ez nem egyedüli, bár fontos feltétele a jó együttélésnek. A magyarság jelenlétét az említett intézményekben nem politikai, hanem etnikai szempontok alapján kellene kezelni, hiszen ez a szempont ebben a régióban fontosabb, mint a politikai hovatartozás — vélekedett.

A magyar intézményvezetők leváltásáról kérdezte Dan Nica belügyminiszter-jelöltet parlamenti meghallgatásán Korodi Attila képviselő. Kíváncsi volt arra is, rendjén valónak tartaná-e a jövendőbeli belügyminiszter, hogy a Hargita és Kovászna megyei rendőrségi vezetők beszéljék a magyar nyelvet, illetve milyen módon kívánja megvalósítani a decentralizációt. Dan Nica elmondta, nem az számít, hogy a decentralizált intézmények vezetői vagy esetleg a prefektusok és alprefektusok milyen nemzetiségűek. A lényeg az, hogy az illető intézményvezetők hajtsák végre a kormányprogramot. A rendőrségi vezetőkkel kapcsolatosan feltett kérdésre Nica azt válaszolta, ő úgy gondolja, a rendőrségnek megvannak a maga jellegzetes feladatai, és nem lehet ilyen jellegű elvárásokat megfogalmazni. A decentralizációt bonyolult folyamatnak tartja, megvalósításához számos egyeztetésre van szükség. Korodi a belügyminiszter-jelölt válaszaiból azt a következtetést vonta le, hogy kormányzati szinten nem akarnak szembesülni azzal, hogy Hargita és Kovászna megyében erős magyar közösség él. A kormány nem akar kidolgozni gyors decentralizációs ütemtervet, mivel az az érdeke, hogy minél hosszabb távon gazdálkodhasson a megyei igazgatói tisztségekkel — szögezte le a képviselő.

Márton Árpád képviselő tegnap politikai nyilatkozatban tájékoztatta a parlamentet a vasárnapi sepsiszentgyörgyi eseményekről. ,,Szinte hihetetlen, hogy az 1990. évi marosvásárhelyi eseményekkel szolidarizáló sepsiszentgyörgyi tiltakozó felvonulás után 19 évvel hasonló megmozdulásra került sor ugyanott" — figyelmeztetett a képviselő, aki ismertette a vasárnap elfogadott petíció legfontosabb pontjait, és leszögezte: a tiltakozó gyűlés nem a román lakosság ellen irányult, hanem a magyar kisebbség jogai mellett foglalt állást.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki volt a legrosszabb miniszterelnöke Romániának az elmúlt években?
















eredmények
szavazatok száma 728
szavazógép
2009-02-11: Közélet - x:

Hiteles magyar politizálás kell (Tőkés László a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésről)

Az egyházi ökumenikus közéleti-politikai szerepvállalásnak kiemelkedő példája az a 2009. február 8-i sepsiszentgyörgyi nagygyűlés, melyet a székelyföldi történelmi magyar egyházak kezdeményeztek és szerveztek — vélekedik Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke.
2009-02-11: Közélet - x:

Megsértődtek a demokrata-liberálisok - Farkas Réka

Elítéli a vasárnapi sepsiszentgyörgyi nagygyűlést a D-LP megyei szervezete. Úgy értékelik, a tiltakozó megmozdulás veszélyeztette az ország területi egységét, sértette a román népet, különösen a régióban élő románságot.