A közélet legfrissebb botránya az elektronikus áfa bevezetésével kapcsolatos. A szabályozást olyan suttyomban (minden előkészület, tanulmány, tárgyalás stb. nélkül) fogadták el, hogy az érintettek csak a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után értesültek róla. És még a szakmabeliek – közgazdászok, könyvelők, könyvvizsgálók, pénzügyi szakértők – sem értették pontosan, hogy miről van szó, mert sem a miniszter, sem a kormányfő, sem a kormányszóvivő, senki nem fárasztotta magát bár egy magyarázattal.

Ahogy a Marcel Ciolacu által nagy mellénnyel beharangozott európai minimálbérről sem hivatalos forrásból, hanem a sajtó által megszólaltatott szakemberektől tudjuk, hogy nem egy uniós szinten egységes jövedelem bevezetésére készülhetünk (ez nem lehetséges, mert minden tagállamban mások a munkabérek), hanem azon uniós elv érvényesítésére, hogy egy ország minimálbére se legyen alacsonyabb az átlagbér felénél. Ezt sem azért honosítják, mert miniszterelnökünk nagyon aggódik a minden harmadik felnőttet fenyegető szegénység miatt (ami az eddigi rossz kormányzások eredménye), hanem mert több adót hoz a kincstárnak, bár az sem mellékes, hogy a helyreállítási terv (PNRR) egyik vállalásáról van szó, aminek teljesítése nélkül újabb pénzek úszhatnak el a többiek után. Eddig ugyanis a 2026 nyaráig rendelkezésre álló 28,5 milliárd eurós keret egyharmadát sem kapta meg Románia, mert nem hajtotta végre azokat a reformokat, amelyeket megígért. Még késve sem: jelenleg a 2023. december közepén (hét hónapja) kérvényezett összegekre várunk, hiába, mert maga vállalta feladatait nem végezte el a koalíció.

Talán ezért gondolta Marcel Boloș, hogy az országon belül keres még lenyúzni való bőrt. Persze a rendes adófizetőknél, mert az adócsalókat az adóhatóság képtelen elkapni. Így hát olyan rendszert alkotott, hogy az elektronikus áfával kapcsolatos egész munkát áthárította a vállalkozókra, akiknek ráadásul saját zsebükből kell megelőlegezniük az államot. Mintha nem lenne elég az év elejétől megemelt adók, a júliustól ismét megugró bérek és üzemanyagárak terhe a már most elgyötört magánszektornak, amelynek állapotát jól mutatja, hogy az egyre dagadó közszférával ellentétben egyre több cég megy csődbe: idén már 21 százalékkal többen húzták le a rolót, mint tavaly, és a valódi feketeleves jövőben várható, amikor túl leszünk minden választáson és kezdeni kell valamit az elszabadult deficittel, illetve államadóssággal. Ráadásul 2025 tavaszáig tart az energiaárak befagyasztása is, de jöhetnek szankciók az EB-től is; a figyelmeztetés már befutott. Meg fogja szívlelni a kormány?

Vagy megérti legalább a pénzügyminiszter, hogy nem a kis- és közepes vállalkozók tönkretétele fogja helyrebillenteni Románia ingatag gazdaságát?

Ziláltak az ország pénzügyei, de Marcel Boloș mindig mosolyog. Fotó: Facebook / Marcel Boloș