Aztán mostanra már rájöhetett arra, mégiscsak jobb, ha cenzúrázza magát, és oktalanul nem kezd oknyomozói tevékenységekbe. Mostanra már megbánta tetteit, amelyekkel saját szabadságát és az életét is kockáztatta, mert az Egyesült Államok rengeteg titkos katonai és diplomáciai dokumentumát közzétette, amiért rövid úton ki is nyírhatták volna. Assange a WikiLeaks nemzetközi szervezet alapítója, amely etikátlan vagy törvénytelen eseteket, leleplező dokumentumokat publikál.

Állítása szerint kezdetben az interneten kereste kenyerét mint programozó, és álnéven kezdett hackerkedéssel foglalkozni, kormányzati és diplomáciai számítógépek feltörésével titkosított anyagokat szerzett meg, de kormánytisztviselőket és magas beosztású aktív vagy tartalékos állományú tiszteket is rábírt arra, hogy szivárogtassanak, azok szivárogtattak is, és ő az információkat közzé is tette. A WikiLeaks a becslések szerint diplomáciai táviratok millióit szerezhette meg, és ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek. Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma álláspontja szerint ezzel Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberjogi és ellenzéki aktivistákat és újságírókat, akik elnyomó rezsimekről és terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat, valamint az Egyesült Államok nem éppen ortodox „ténykedéseiről” is, és ezzel saját magát is eláztatta.

2009-ben még ki is tüntették a 2006-os elefáncsontparti egészségügyi krízisről közzétett információi miatt, amikor is egy svájci cég hajója szennyező anyagot öntött a tengerbe. A guantánamói-öbölbeli fogolykínzásokkal és bankokkal kapcsolatos ügyeket szellőztetett meg, majd 2010-ben az amerikai hadsereg Afganisztán és Irak elleni háborújáról tett közzé titkos katonai és diplomáciai dokumentumokat. (De hol volt a CIA, amelyik azt mondta volna neki: szia, és gondoskodhatott volna róla, hogy hallgasson?)

2010-ben adtak ki ellene letartóztatási parancsot Svédországban elkövetett szexuális zaklatás miatt. Assange félt, hogy a svédek kiadják az Egyesült Államoknak, ahol egyebet sütnek rá. (Az amerikai gengsztert, Al Caponet sem gyilkosságok vádjával, hanem adócsalásért ítélték el.) Ezért Angliában bevonult az ecuadori nagykövetségre, ahol politikai menedékjogot kapott. Miután megromlott kapcsolata az ecuadori kormánnyal, 2019-ben az angol rendőrök elvitték Assange-ot a nagykövetségről. Öt évet töltött hűvösön a ködös Albionban, és nem helyezték szabadlábra óvadék ellenében sem. Az Egyesült Államok kérte kiadatását, mert 18 rendbeli váddal illették, ami 175 év börtönnel fenyegette. A britek ki is akarták adni, de aztán az ausztrál parlament kérte, hogy visszatérhessen Ausztráliába, és az amerikaiak egyetértettek ezzel egy vádalku alapján.

Szánja-bánja bűneit – vallotta, s bár úgy vélte, hogy az amerikai alkotmány szólásszabadságot védelmező első kiegészítése védi tevékenységét, mégis bűnösnek vallotta magát az amerikai kémkedési törvények megsértésében. És – milyen érdekes – a bíró elfogadta a bűnösség beismerését, s 62 hónapnyi letöltendő börtönbüntetésre ítélte, pontosan annyira tehát, mint amit letöltött, és így az Egyesült Államok csendes-óceáni szigetének fővárosából, Saipanból szabadon engedték a vádalku alapján, amit ott kötöttek. A tárgyalás után kikísérték a repülőtérre, hogy Ausztráliába repüljön. (Lehet, attól féltek, hogy Amerikába utazik?)

Lehetséges még az is, hogy megkapja a Béke Nobel-díjat, amire azért javasolták, mert tevékenységével „a békét szolgálta”. Februárban az övé mellett még két javaslat született a magas kitüntetésre. Egyik Elon Musk, aki hat hatalmas cég alapítója, többek közt a Tesláé, valamint Donald Trump, akit negyedszer javasoltak a 2020-as közel-keleti béketervei miatt, ami Izraelnek több közel-keleti országgal szándékozott normalizálni a viszonyát. (Azóta már ott is dúl a háború.) Különben Vlagyimir Putyint is javasolták Béke Nobel-díjra 2020-ban, és ha kivonulna Ukrajnából, lehet, meg is kapná.

Fotó: Facebook / Free Julian Assange