A száz éve Kézdimartonoson született néhai Forró Antal festőművész köztéri kiállítását tekinthették meg tegnap délután Kézdivásárhelyen; holnap a festőművész lánya tart személyes tárlatvezetést a művészetkedvelőknek, akik helybéli alkotók műtermeibe is ellátogathatnak.
Az Incze László Céhtörténeti Múzeum és a Múzeumbarátok Egyesülete által megálmodott programsorozat tegnap délután a múzeum előtti téren a száz éve Kézdimartonoson született Forró Antal festőművész Forró Antal 100: Lélektani természetrajz című kiállításával kezdődött.
A megjelenteket, valamint a festőművész rokonait Dimény Attila múzeumvezető köszöntötte. Mint elmondta, Forró Antal (Kézdimartonos, 1924. március 7. – Kolozsvár, 1982. augusztus 11.) ötven éve mutatkozott be először a kézdivásárhelyi közönség előtt. Gyűjteményükben összesen 32 szén, pasztell és akvarellel készített tájképet, illetve portrét őriznek a képzőművésztől.
Lénárt Tamás művészettörténész méltatásában a száz éve született festőművészről elmondta: „Forró Antal bátran villantja fel a múlékony alkony ciklamenjét a fenyvesek örökzöldjei között, vagy oldja fel a hegyvonulatokat az éggel a tengerszín végtelenségében. Expresszíven, saját érzelmeinek tükrében közelíti meg a látványt, mint pillanatnyi élményt az örökkévalóval. Ugyanakkor rajzos rendteremtés is jellemző rá, hiszen aki úgy ismeri az erdőt, mint saját tenyerét, annak a kisujjában van minden apró ága-boga, és így tudja lényegre látóan összegezni a táj belső jellegét: a beszédes csendet, a tiszta levegőt és az üdítő fényt. Portrét készít a tájról. Falurészletén, akár egy arcképen, a külső vonásokban rejtőző emberi sorsokat kutatja, és fordítva, a falusi emberekről készített mellképein az egzisztenciális horizontjaik jellegzetességeit véljük felfedezni.”
A tegnapi rendezvényt holnap délelőtt ugyanott megismételik, a festőművész Kolozsváron élő lánya, Forró Ágnes képzőművész tart személyes tárlatvezetést, ezt követően a Mű-terek – ahol a mű-terem címmel a céhes város négy jeles képzőművészének, Vetró Andrásnak, Sárosi Csabának, Sárosi Mátyás Zsoltnak és Vajna László Károlynak a műtermébe kopogtatnak be az érdeklődők, ugyanakkor megemlékeznek azokról is, akik már nincsenek köztünk: Vetró-Bodoni Zsuzsa (1951–2020) pasztell munkáit férje műtermében, a Kosztándi Jenő (1930–2017) és Kosztándi B. Katalin (1935–2018) művész házaspár festményeit pedig a róluk elnevezett, 2010-ben megnyílt képzőművészeti galériában tekintik meg Deák Ferenc műkritikus tárlatvezetésével.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
