A rendkívülitől a korszakalkotóig több jelzőt használt a román sajtó egy sepsiszentgyörgyi régészeti feltárás minősítésére. Az ásatásvezető régész lapunknak elmondta, találtak többek között egy egyedi darabot, de egyébként semmi különlegesség nem jellemzi az eredményt. Érdeklődésünkre leszögezte: a feltárt tárgyak nem köthetők a dákokhoz.
Sepsiszentgyörgy északi részén épülő két lakóház régészeti tehermentesítését végezte a Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeumának régészcsapata Puskás József vezetésével. Az eredményről az intézmény közösségi oldalán számolt be: Újabb régészeti feltárások Kovászna megyében, több mint 3000 éves tárgyakat találtak.
A hírt felkapta és szenzációként tálalta a román sajtó: Nagy jelentőségű régészeti felfedezés Sepsiszentgyörgyön (brassói HIT FM rádió), Történelmi jelentőségű felfedezés Sepsiszentgyörgyön (Gândul, Pro TV), Rendkívüli felfedezés Kovászna megyében: 3000 évvel ezelőtti őseink nyomai (Glasul), Korszakalkotó felfedezés Románia szívében – a régészek nem hittek a szemüknek (Bugetul).
Sepsiszentgyörgy északi kijáratánál 1996-ban azonosítottak egy, a Gáva-kultúrához (Gáva Tisza menti település Szabolcs vármegyében – szerk. megj.) tartozó késő bronzkori lelőhelyet, a Hosszú-lelőhelyet. Nem határolták be, és az általános városrendezési tervben sem szerepelt. Most már igen, ezért 2019-től az építkezések elkezdése előtt kötelező a régészeti feltárás azon a területen, mondotta el Puskás József. A régész jelezte, a feltárás 2019–2020-ban a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi campusának területével kezdődött. Akkor közel ezer objektumot találtak több ezer tárggyal. Kisebb feltárások voltak azóta 2022-ben és 2023-ban is, lakóházak építési területének tehermentesítésére, amikor hasonló tárgyakat találtak.
Feltárás a Forrás utcában
Ezúttal szintén megelőző feltárást végeztek a Forrás utcában, ahol két lakóház fog épülni. Számítottak arra, hogy a korábbiakhoz hasonló leleteket találnak. Egy felszíni és egy gödörházat tártak fel. Előbbi közelében előkerült egy csonka gúla alakú agyagtárgy, melynek egyik oldalát besimított koncentrikus körök díszítik. Ez egyedi darab, de nem mondható szenzációsnak, magyarázta a szakember, hozzátéve, valószínűleg, épületornamentika lehetett. Késő bronzkori, azaz a Krisztus előtti 1200 és 800 közötti időszakból származó lelet ez, tehát 3200–2800 éves tárgyról van szó, amely illeszkedik a Sapientia területén végzett ásatás során előkerült közel ezer tárgyhoz, magyarázta Puskás József, akitől megkérdeztük: milyen népességhez köthető? Arról nem tudnak semmit, írásbeliség akkor még nem volt, sem a kerámia, sem a csontok nem mondják el, hogyan beszéltek akkor az emberek. Kelet-európai, késő bronzkori, kora vaskori népességről van szó. A Gáva-kultúra a mai Északkelet-Magyarország, Északnyugat-Románia, illetve Kárpátalja és Bukovina egy részére terjedt ki, a Tiszától a teljes Erdélyt magában foglalta. Rákérdeztünk még, ennek a népességnek lehetett-e valami köze a dákokhoz. Ezt túlzás lenne a dákokhoz kötni, válaszolta határozottan a régész.
Kerámialelet
A városban elterjedt, hogy e feltárás miatt késik a leendő jégcsarnok építése. Ennek semmi köze hozzá, mondta a régész, a létesítmény területe valamivel északabbra, a mostani lelőhely és a Sepsi Aréna közötti telekre esik. De mivel ugyanahhoz a lelőhelyhez tartozik, ott is majd régészeti tehermentesítést kell végeztetnie az építőnek.
