A rendszerváltás utáni időszak legfiatalabb polgármestere alig több mint fél éve került függetlenként a Perkő alatti nagyközség élére. Szívügyének tekinti a földterületek végleges tulajdonba helyezését és a birtoklevelek kiállítását. Először is arra kértük, hogy összegezze az elmúlt fél év eredményeit.
Balogh Tibor: Augusztusban hetedik alkalommal szerveztük meg a falunapokat, melyeken községünk négy testvértelepülése — Budapest XI. kerülete, Alsónyék, Szentgál és Gönc — képviseltette magát. Ekkor kopjafát és a perkői Szent István-kápolnát ábrázoló, Kosztándi Jenő festőművész által készített olajfestményt avattunk, öt nyugdíjas pedagógust munkájuk elismeréseként emléklappal ajándékoztunk meg, és két díszpolgári kitüntetést is átadtunk. Kézdiszárazpatakon a hatodik falunap legfontosabb eseménye a korabeli szerszámokat és eszközöket bemutató kiállítás volt, amely remélhetőleg egy majdani falumúzeum alapjául szolgálhat. Kőváron a falu bejáratánál parkot alakítottunk ki, a kultúrotthont felszereltük konyhával, és kicseréltük a nyílászárókat. Kiskászonban a búcsújárók emlékházának újrafödését szintén tervbe vettük, ehhez a szükséges zsindelyt is beszereztük, de a kivitelezés idénre maradt.
— Nagy eredménynek tartjuk a napközi beindítását a községközpontban, ahová két dadát alkalmaztunk, az épületet felújíttattuk, és ágyakat, ágyneműt, mosógépet, hűtőszekrényt stb. vásároltunk. A kézdiszentléleki Petőfi Sándor Művelődési Otthon nyílászáróit korszerűekre cseréltük, festettünk, és szalagfüggönyöket szereltettünk. Tavaly a községháza épületén a tetőszerkezetet cseréltettük ki, idén pedig a tetőtérben irodahelyiségeket alakítunk ki. Az ősz folyamán hangszórókat szereltettünk Kézdiszentléleken a lakosság gyors és könnyebb tájékoztatása végett. A földes ügyek tisztázásának gyorsítása érdekében különbizottságot alakítottunk. Napra és órára hívatjuk a családokat. Külön sikernek könyveljük el a négyszázötven birtoklevél kiállítására előkészített iratcsomót. Kulturális eseményekben sem szűkölködtünk. 2008-ban negyedik alkalommal rendeztük meg a Gyermek és Ifjúsági Néptáncfesztivált a perkői szabadtéri színpadon. A Kemény Zsigmond Könyvtárban több alkalommal szerveztünk könyvbemutatót, tartottunk Wass Albert irodalmi délutánt, melyen a Tamási Áron Színház művészei vettek részt.
Nemcsak sikerekről számolhatok be, kudarc is ért az elmúlt esztendőben. Példaként említeném, hogy az engedélyeket nem hagyták jóvá, így Szárazpatak végében nem sikerült felállítani a székely kaput. A gyengén érkező kormánypénzek miatt a megkezdett híd átadása sem sikerült. Az idei évben szeretnénk ezt befejezni és az összekötő utat is átadni.
— Hogyan látja a Kézdivásárhellyel tizennyolc éve zajló földviszály megoldását?
— 1962-ben, amikor megalakult a szentléleki termelőszövetkezet, a vitatott területek hozzánk tartoztak, magánszemélyek gazdalajstromában szerepeltek. 1968-ban százkilenc hektáros szentléleki terület úgy került át a céhes város tulajdonába, hogy a két akkori téeszvezetőség aláírt egy jegyzőkönyvet, s húztak egy új határt. A szentléleki földtulajdonosoknak 1991-ben nem hozzánk, hanem a város bizottságához kellett volna benyújtaniuk a visszaigénylési kéréseket, mivel akkor oda tartozott a terület. Ez nem történt meg, de tudva, hogy az övék volt, a szentlélekiek elfoglalták és művelték ezeket a szántókat. Szentlélek ezekre a területekre nem tudott birtoklevelet kiállítani, de a városiak megtették, és elkezdődött a pereskedés. Nekik nem ott volt a földjük, de hiányzott a területükből. A szentlélekiek elveszítették a pereket. Közel húsz év után egyre kisebb a remény arra, hogy visszakapjuk egykori földjussunkat, de nem mondtunk le végleg róla. A burgonyakísérleti állomás területét lehetne csökkenteni, és akkor megoldható lenne a földviszály.
— Idei nagyobb terveik?
— Terveink között szerepel az elkészült vízhálózat beindítása. A vezetékes vizet minden igénylő portájára bevezetjük. A Kászon-patak medrének szabályozása a hargitai megyehatártól Kézdivásárhelyig szintén idei tervünk. A Kővár felé vezető út újraaszfaltozásáról sem feledkezünk meg. Kőváron a parkban a falu búcsús ünnepére Szent Lőrinc-szobor avatását is tervezzük. A parkosítást idén is szeretnénk folytatni: az iskolaudvaron, a templom környékén. A játszóterek bővítése is szándékunkban áll. A Perkő nem csupán Szentléleké, hanem egész Felső-Háromszéké, ezt kell szem előtt tartanunk a búcsús zarándokhely jövőjének tervezésekor. Az a célunk, hogy ne csupán egyházi, vallásos jellegét őrizzük meg a helynek, hanem civil kihasználtságát is erősítsük. Az idei augusztus 20-a az előzőeknél még rangosabb esemény lesz, hiszen millenniumi esztendőben vagyunk, a gyulafehérvári egyházkerület fennállásának ezredik évfordulóját is megünnepeljük államalapító szent királyunk napján. A községhez tartozó falvakban, mint ígértük, beindítjuk az irodákat, ahol a helyi tanács alkalmazottjai fogadják a helybelieket. Megrendeltük, és már elkészült a község fejlesztési terve, ami nélkül nem lehet pályázni.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
