A rendszerváltás utáni időszak legfiatalabb polgármestere alig több mint fél éve került függetlenként a Perkő alatti nagyközség élére. Szívügyének tekinti a földterületek végleges tulajdonba helyezését és a birtoklevelek kiállítását. Először is arra kértük, hogy összegezze az elmúlt fél év eredményeit.
Balogh Tibor: Augusztusban hetedik alkalommal szerveztük meg a falunapokat, melyeken községünk négy testvértelepülése — Budapest XI. kerülete, Alsónyék, Szentgál és Gönc — képviseltette magát. Ekkor kopjafát és a perkői Szent István-kápolnát ábrázoló, Kosztándi Jenő festőművész által készített olajfestményt avattunk, öt nyugdíjas pedagógust munkájuk elismeréseként emléklappal ajándékoztunk meg, és két díszpolgári kitüntetést is átadtunk. Kézdiszárazpatakon a hatodik falunap legfontosabb eseménye a korabeli szerszámokat és eszközöket bemutató kiállítás volt, amely remélhetőleg egy majdani falumúzeum alapjául szolgálhat. Kőváron a falu bejáratánál parkot alakítottunk ki, a kultúrotthont felszereltük konyhával, és kicseréltük a nyílászárókat. Kiskászonban a búcsújárók emlékházának újrafödését szintén tervbe vettük, ehhez a szükséges zsindelyt is beszereztük, de a kivitelezés idénre maradt.
— Nagy eredménynek tartjuk a napközi beindítását a községközpontban, ahová két dadát alkalmaztunk, az épületet felújíttattuk, és ágyakat, ágyneműt, mosógépet, hűtőszekrényt stb. vásároltunk. A kézdiszentléleki Petőfi Sándor Művelődési Otthon nyílászáróit korszerűekre cseréltük, festettünk, és szalagfüggönyöket szereltettünk. Tavaly a községháza épületén a tetőszerkezetet cseréltettük ki, idén pedig a tetőtérben irodahelyiségeket alakítunk ki. Az ősz folyamán hangszórókat szereltettünk Kézdiszentléleken a lakosság gyors és könnyebb tájékoztatása végett. A földes ügyek tisztázásának gyorsítása érdekében különbizottságot alakítottunk. Napra és órára hívatjuk a családokat. Külön sikernek könyveljük el a négyszázötven birtoklevél kiállítására előkészített iratcsomót. Kulturális eseményekben sem szűkölködtünk. 2008-ban negyedik alkalommal rendeztük meg a Gyermek és Ifjúsági Néptáncfesztivált a perkői szabadtéri színpadon. A Kemény Zsigmond Könyvtárban több alkalommal szerveztünk könyvbemutatót, tartottunk Wass Albert irodalmi délutánt, melyen a Tamási Áron Színház művészei vettek részt.
Nemcsak sikerekről számolhatok be, kudarc is ért az elmúlt esztendőben. Példaként említeném, hogy az engedélyeket nem hagyták jóvá, így Szárazpatak végében nem sikerült felállítani a székely kaput. A gyengén érkező kormánypénzek miatt a megkezdett híd átadása sem sikerült. Az idei évben szeretnénk ezt befejezni és az összekötő utat is átadni.
— Hogyan látja a Kézdivásárhellyel tizennyolc éve zajló földviszály megoldását?
— 1962-ben, amikor megalakult a szentléleki termelőszövetkezet, a vitatott területek hozzánk tartoztak, magánszemélyek gazdalajstromában szerepeltek. 1968-ban százkilenc hektáros szentléleki terület úgy került át a céhes város tulajdonába, hogy a két akkori téeszvezetőség aláírt egy jegyzőkönyvet, s húztak egy új határt. A szentléleki földtulajdonosoknak 1991-ben nem hozzánk, hanem a város bizottságához kellett volna benyújtaniuk a visszaigénylési kéréseket, mivel akkor oda tartozott a terület. Ez nem történt meg, de tudva, hogy az övék volt, a szentlélekiek elfoglalták és művelték ezeket a szántókat. Szentlélek ezekre a területekre nem tudott birtoklevelet kiállítani, de a városiak megtették, és elkezdődött a pereskedés. Nekik nem ott volt a földjük, de hiányzott a területükből. A szentlélekiek elveszítették a pereket. Közel húsz év után egyre kisebb a remény arra, hogy visszakapjuk egykori földjussunkat, de nem mondtunk le végleg róla. A burgonyakísérleti állomás területét lehetne csökkenteni, és akkor megoldható lenne a földviszály.
— Idei nagyobb terveik?
— Terveink között szerepel az elkészült vízhálózat beindítása. A vezetékes vizet minden igénylő portájára bevezetjük. A Kászon-patak medrének szabályozása a hargitai megyehatártól Kézdivásárhelyig szintén idei tervünk. A Kővár felé vezető út újraaszfaltozásáról sem feledkezünk meg. Kőváron a parkban a falu búcsús ünnepére Szent Lőrinc-szobor avatását is tervezzük. A parkosítást idén is szeretnénk folytatni: az iskolaudvaron, a templom környékén. A játszóterek bővítése is szándékunkban áll. A Perkő nem csupán Szentléleké, hanem egész Felső-Háromszéké, ezt kell szem előtt tartanunk a búcsús zarándokhely jövőjének tervezésekor. Az a célunk, hogy ne csupán egyházi, vallásos jellegét őrizzük meg a helynek, hanem civil kihasználtságát is erősítsük. Az idei augusztus 20-a az előzőeknél még rangosabb esemény lesz, hiszen millenniumi esztendőben vagyunk, a gyulafehérvári egyházkerület fennállásának ezredik évfordulóját is megünnepeljük államalapító szent királyunk napján. A községhez tartozó falvakban, mint ígértük, beindítjuk az irodákat, ahol a helyi tanács alkalmazottjai fogadják a helybelieket. Megrendeltük, és már elkészült a község fejlesztési terve, ami nélkül nem lehet pályázni.
