A 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban Hányadán állunk? címmel tartották a hagyományos nemzetpolitikai kerekasztalt. Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára moderátorként emlékeztetett: 2010 új fejezetet hozott a nemzetpolitikában, „összekapaszkodtak” a nemzetrészek, és nem engedik el egymás kezét, mert háborúk közepette még fontosabb az összetartás.

Kárpátalja a helyén van

Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke azt mondta: Kárpátalja „a helyén van”, „a béke szigete”, mivel egyetlen rakétatámadás érte, amiért sokan irigylik. Ezért több százezer ember és vállalat költözött át a térségbe Kelet-Ukrajnából, és munkaerőhiány van. Fontos eredménynek nevezte, hogy a KMKSZ az egyre súlyosbodó ukrán helyzet, a sorozások ellenére megtartotta intézményeit a magyar kormány támogatásának köszönhetően. A jövőről kifejtette: megjelent „egy picike fény az alagútban” azáltal, hogy az ukrán elnök is kezd a békéről beszélni.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta: a szerbiai magyar közösség két nappal a tartományi választások kiírása előtt vesztette el vezetőjét, Pásztor Istvánt, mégsem tört meg, a közösségi összefogásnak és a magyar kormány támogatásának köszönhetően a szerb parlamenti és tartományi választásokon is jó eredményt ért el. Jelenleg a kormányzati többség része nyolc államtitkárral, míg tartományi szinten a második legnagyobb frakciót adja, az elnöki funkciót is megőrizte és a vajdasági járási önkormányzatokban is jelen van.

Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke a választásokról szólva elismerte: nem lehet sikerről beszélni, nem sikerült képviseletet szerezni. Úgy vélte: az államfőválasztáson saját jelöltje révén a felvidéki magyarság megmutatta magát, a győztes mellé állt, és kiemelte, hogy a magyar és szlovák kormány között nagyon jó a kapcsolat.

A csángó példa

Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora, korábbi környezetvédelmi miniszter a szövetség által az EP- és önkormányzati választásokon elért siker kapcsán azt mondta: ez az erdélyi magyarság erős öntudatát, egységes fellépését bizonyítja, hiszen arányain felül tudott teljesíteni, olyan helyeken is erőt tudott felmutatni, ahol korábban nem, és megtartotta a létfontosságú önkormányzatokat, mint Marosvásárhely, Szatmárnémeti, Maros és Szatmár megye. Kiemelte a moldvai csángók öntudatra ébredését, hogy ebből politikai erőt tudtak kovácsolni, ami szerinte több évtizedes munka eredménye. Úgy vélte, a csángó példa erőt tud adni a Kárpát-medence többi magyar közösségének is, hogy „vissza lehet térni a sírból is”. Az őszi parlamenti és államfőválasztásra vonatkozóan elmondta: a cél, hogy az RMDSZ ismét kormányra jusson és nagyobb frakciói legyenek a román parlamentben.

Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke az RMDSZ-szel kötött együttműködési megállapodásról szólva elmondta: az európai parlamenti választás eredménye bebizonyította, hogy a két szervezet tud közösen mozgósítani, és reményét fejezte ki, hogy ezt sikerül helyi és megyei szintre is „leáramoltatni”.

Tánczos Barna, Zakariás Zoltán és Forró Krisztián

Horvátországiak teljesítménye

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke fontos eredménynek nevezte, hogy a horvátországi magyarság a választások után a súlyát meghaladó pozíciókat alkudott ki, két államtitkára van, hatni tud arra, hogy az ország milyen irányt vesz. „Úgy érzem, erőnkön túl teljesítettünk az utóbbi egy évben” – mondta.

Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke közölte: a szlovéniai magyarság helyzete jó, tavaly el tudták indítani az óvodai támogatási ösztöndíjat, mellyel segítik a magyar szülőket, hogy magyar óvodába járassák gyermekeiket.

Bihari Szabolcs, a 18 ország szervezeteit tömörítő Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke elmondta: az EP-választás fő feladata az volt, hogy mozgósítsák a Nyugat-Európában élő magyarokat, ami nagyjából sikerült. Kitért Finnország és Svédország NATO-csatlakozására, rámutatva, hogy „háborús hisztéria van szerte Nyugaton”. Külön szólt a migrációról, arról, hogy a fogadó országok megteltek, ezért fel fognak erősödni a migránsok szétosztására vonatkozó törekvések, eltartásuk pedig anyagi nehézséget okoz a befogadó államoknak, és a költségvetés felborulását is előrevetíti.

Autonómia a magyarországi románoknak

A magyar kormány soha nem kért olyant a trianoni utódállamoktól, amit ne biztosítana a Magyarországon élő kisebbségek számára, ezért most is azt kéri, hogy ők is ugyanezt biztosítsák a területeiken élő magyarok számára – szögezte le Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Rámutatott: ha gyümölcsöző Magyarország és az utódállam kapcsolata, mint Szerbia esetében, akkor „méltó és igazságos”, hogy ebből a jó kapcsolatból a szerbiai magyarság és a magyarországi szerbség is részesüljön. Ha ellenben rossz, mint Ukrajna esetében, ebből semmilyen teher nem hárulhat a magyarországi ukrán kisebbségre, mivel ők ebben nem felelősek.

Rámutatott: a magyar kormány természetesnek tartja, hogy például a magyarországi románság egyszerre teljes jogú része a magyar, illetve a román világnak; az alkotmány kimondja, hogy a magyarországi kisebbségek államalkotó tényezők, autonómia illeti meg őket. „Például a gyulai románság Magyarországon olyan szimbólumot használ saját identitásának kifejezésére, amilyent akar, úgy teszi ki a román zászlót, ahogy akarja, akkor énekli a román himnuszt, amikor akarja” – közölte, természetesnek tartva azt is, hogy a magyarországi románok felvegyék a román állampolgárságot.

Zsigmond Barna Pál, Potápi Árpád János, Semjén Zsolt és Tánczos Barna

„A mi kezünk ki van nyújtva a románság felé, a szlovákság felé, az utódállamok felé. Nekünk az az érdekünk, hogy a magyarság megmaradjon az adott országban, és az adott utódállammal a lehető legjobb viszonyban legyünk. Nem rajtunk múlik, hogyha például Ukrajnával ez nem így van” – szögezte le Semjén Zsolt. „Innen üzenem magyarnak, ruszinnak, ukránnak, mindenkinek, hogy aki – ha katonaköteles, ha nem katonaköteles – Ukrajnából Magyarországra menekül, az Magyarországon teljes biztonságban van. És nem fogjuk őket visszaadni Ukrajnának, hogy kiküldjék őket a frontra, és meghaljanak egy olyan háborúban, amihez semmi közük” – jelentette ki Semjén Zsolt.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár az elmúlt időszak egyik legnagyobb nemzetpolitikai eredményének nevezte, hogy a magyarság egységesen tudott fellépni az európai parlamenti választásokon, megmaradt a két erdélyi magyar EP-képviselő, és a Fidesz–KDNP-listán a Vajdaságnak és Kárpátaljának is lett képviselete. Kitért a moldvai csángóknak a romániai önkormányzati választásokon elért kiemelkedő eredményére, miszerint Bákó megyében a 7214 csángó szavazat két polgármesteri mandátumot hozott. Hangsúlyozta: a csángók megjelenését a politikai színpadon hosszas oktatási, kulturális és közéleti munka előzte meg. Aláhúzta: nincs alternatívája az etnikai politizálásnak, csak azok a magyar közösségek lehetnek erősek, ahol etnikai politizálás van.