Az olimpiai részvétel és eredményesség, sőt, azon túl az olimpiai játékok megrendezése bármely országra nézve büszkeségre érdemesítő elismerés. Amint ismeretes, Magyarország a belső politikai ellentétek nyomására visszalépett a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésétől, bár arra első számú esélyes volt a vele még versenyben levő, korábban már kétszer (1900, 1924) olimpiát szervező francia fővárossal szemben. Biztos vagyok benne – erre a korábban magas színvonalon megrendezett világversenyek és Budapest szépsége egyaránt biztosíték –, hogy a magyar főváros és egyéb helyszínek méltó módon helytálltak volna egy Magyarországon megszervezett olimpia lebonyolítása során. Évekkel ezelőtti csalódottságunk után mégis marad a remény, hogy – megérjük, vagy már nem érjük meg – lesz egyszer budapesti olimpia is!
Tekintsünk keletre is!
A sikeres sportolók, olimpiai bajnokok messzire eljuttatják az általuk képviselt országok jó hírét. Amiként egy látványos, esetleg bírálatra okot adó megnyitó- vagy záróünnepség iránt sem lehet közömbös a nyári olimpiai játékokat a képernyők vagy a kivetítők előtt követő milliárdos létszámú nézők serege. Ráadásul a teljesítményre épülő (példamutató) sport sohasem lehet közömbös a politika számára sem, és a statisztikákból érdemes levonni a megfelelő következtetéseket.
A legtöbben az éremtáblázatot, jóval kevesebben az annál tárgyszerűbb ponttáblázatot követik, ha a résztvevő országokat akarják rangsorolni. Az Amerikai Egyesült Államok mindkét listán megőrizte korábbi elsőségét Kínával szemben. A negyven-negyven aranyérmet elnyerő két sport- – és persze politikai, gazdasági, innovációs, katonai stb. – nagyhatalom fej-fej mellett haladt az éremtáblázaton, míg a ponttáblázatban (még) elég tetemes az amerikai fölény.
Az éremtáblázaton jól teljesítő, harmadik helyezett Japán és távol-keleti szomszédja, Dél-Korea Ázsia keleti felének stabil megerősödését jelzi. Egyúttal azt üzeni a magunkfajta európaiak számára, hogy ne csak nyugatra, hanem keletre is tekintsünk. Sőt, a lehető legtávolabbi vidékre, kontinensre. A huszonhatmillió lakosú Ausztrália 53 érem (18 arany), a csupán alig több mint ötmillió lakosú Új-Zéland 20 érem (10 arany) birtokosa lett a párizsi olimpián. Európán kívüli országként Kanada teljesített még nagyon jól. És még egy nem európai ország került az első 15 ország közé: az ökölvívó aranyérmek terén az elsőséget Kubától „átvevő” Üzbegisztán (éremtáblázat) vagy az egykori portugál gyarmat, a legkiterjedtebb és legnépesebb dél-amerikai ország, Brazília (ponttáblázat). Szóval, nyolc Európán kívüli ország az első 15-ben! Mondhatni, megszűnt a „vén kontinens” hegemóniája a sportban (is).
Francia–brit verseny
Európában a legjobban a papírforma szerint a nagy lakosságú, egykori „gyarmattartó országok” szerepeltek, köztük elsőként fej-fej mellett a franciák és a britek. A szervező – és a hazai közönség lelkes és példás buzdítását élvező – Franciaország ezúttal hajszálnyi előnyre tett szert mind az éremtáblázaton, mind a ponttáblázaton, ezzel pedig a nyári olimpiák történetében a legnagyobb sikerét érte el. A ponttáblázaton a 3. és a 4. helyet foglalta el a két sportnagyhatalom, mindkettő mintegy 67–68 milliós lakossággal. Ők alkották a 400 pont feletti, az Egyesült Államokat és Kínát követő párost. Az európai országok közül 300 pont felett teljesített Olaszország, 200 pont felett Németország és Hollandia, 100 pont felett Spanyolország és Magyarország.
Magyarország (6 arany, 7 ezüst, 6 bronz) a 14. helyen végzett az éremtáblázaton, 6. európai országként, és 13. lett a ponttáblázaton (147 pont), itt 7. országként. Előtte sokszorosan nagyobb lakosságú országok teljesítettek, mind nyugatabbra helyezkedve el. Magyarország az első a közép-európai, kelet-európai országok közül, jócskán megelőzve a jóval nagyobb területű és lakosságú Ukrajnát és Lengyelországot, de az éremtáblázaton 23., a ponttáblázaton 25. (62 pont) Romániát is.
Milák Kristóf kétszeres olimpiai bajnok úszó a magyar zászlóval, mellette Csipes Tamara kétszeres olimpiai bajnok kajakozó a párizsi nyári olimpia záróünnepségén. Fotó: MTI / Kovács Tamás
Akik előzik Amerikát
Az elemzésnél itt megállhatnánk. A legfontosabb kérdésre mégsem válaszoltunk: mégis ki nyerte meg a párizsi olimpiát? Első hallásra a kérdés ügyefogyottnak tűnik, hiszen mind az éremtáblázat, mind a ponttáblázat adatai szerint az idei olimpia győztese újból az Amerikai Egyesült Államok 126 éremmel, 774 ponttal. Mégis szeretném kijelenteni, bár ezt még eddig nem tették meg, hogy az idei olimpiának sem az Egyesült Államok a nyertese. Akárcsak az idei, a korábbi, 2021-ben megrendezett tokiói olimpián is jelentős fölénnyel nyert a Brit Nemzetközösség, hiszen akkor Donald Trump állampolgárai alulmaradtak II. Erzsébet királynő brit, kanadai, ausztrál, új-zélandi, bahamai, barbadosi, bermudai stb. „alattvalóival” szemben. Ugyanez történt most is. Az egykori brit birodalomból kialakult független államok által létrehozott Brit Nemzetközösség azon államai, amelyek államfőjükként a brit uralkodót ismerik el, összesen 175 érmet nyertek. A győztesnek kikiáltott Egyesült Államok „csupán” 126-ot. Az élbolyban levő Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-Zéland és Kanada összesen 165 érmet szerzett uralkodója tiszteletére, ehhez adódik hozzá Grenada, Jamaika és Saint Lucia 10 érme.
A napjainkban mintegy 750 milliós lakosságú Európa néhány évtizeddel korábban, a rendszerváltást megelőző szöuli olimpián még uralta a sportot a Szovjetunióval az élen, Kelet-Közép-Európa dominanciájával. Mára, 36 évvel később teljesen átrendeződtek az erőviszonyok. Ráadásul Oroszországot kizárták az olimpiáról, pedig – miközben minden 7. európai lakos orosz, a legnagyobb népességű európai város Moszkva, a harmadik pedig Szentpétervár – biztosan ott lett volna az elsők között, ezáltal erősítve magát Európát.
Magyarország az élen
Mégis ki nyerte meg a párizsi olimpiát? – teszem fel másodszor is a kérdést. Mert az éremtáblázaton, ponttáblázaton, összesített eredményeken túl létezhet egy olyan virtuális táblázat is, amely a lakosság létszámára vetíti az elnyert aranyérmek, érmek, olimpiai pontok számát. Ha az éremszerző országok lakosságának számát figyelembe vesszük, a párizsi olimpiát, ahol az eddigi olimpiák történetében a legtöbb ország (91) szerzett érmet, köztük első alkalommal a menekült olimpiai csapat, szóval a párizsi olimpiát nem a 333 millió lakosú Amerikai Egyesült Államok nyerte meg 126 éremmel, Kína esetében pedig még jobban szétterül az élsportolói teljesítmény. Az élbolyban szereplő országok közül ebben a statisztikában Új-Zéland állna az első helyen, egymillió lakosra jutó négy éremmel (no meg 2 aranyérem/millió lakos), majd Ausztrália következne (500 ezer lakosra egy érem) és a harmadik helyen egymillió lakosra vonatkozó két éremmel Magyarország (egyúttal a legjobb európai országként ebben a statisztikában, 507 ezer lakosra egy érem), orrhossznyival előzve Hollandiát (520 ezer lakosra egy érem).
A fenti számítások alapján harmadik helyezett Magyarországnál maradva, 1,6 millió lakosára jutott idén egy aranyérem. Európai viszonylatban ennél kissé jobb az eredmény csupán aranyérem tekintetében – az érmeket és a pontokat tekintve már nem – néhány kisebb országnál, mint Szlovénia, Írország, Georgia.
A ponttáblázaton a legjobb viszonylagos eredményt az európai törpeállam, San Marino érte el a maga 33 000 lakosával és két pontjával (6 pont/százezer lakos), utána pedig mindjárt Magyarország (1,52 pont/százezer lakos) következik, Hollandia (1,35 pont/százezer lakos), majd az egy pontot szerző, 80 000 lakosú Andorra (1,25 pont/százezer lakos). Tehát Magyarország ebben a viszonylagos pontrendszerben a második helyezett európai ország.
Dominika és Grenada
Amennyiben a fenti elemzéseket kiterjesztjük, akkor egyetlen aranyérmével és az ezzel járó 7 pontjával a Kis-Antillák 75 000 lakosú szigete, a Dominikai Közösség nyerte meg a párizsi olimpiát (közel 10 pont/százezer lakos). Második helyezett a szomszédjában elhelyezkedő, valamivel több mint kétszeres lakosságú Saint Lucia lenne egy arannyal és egy ezüsttel. Ami viszont a lakosságszámhoz vonatkoztatott érmek számát felsorakoztató képzeletbeli éremtáblázatot illeti, annak első helyén a közép-amerikai Kis-Antillákhoz tartozó, Dél-Amerika partjaihoz viszonylag közeli Grenada, az összesen mintegy 125 000 lakossal rendelkező, két nagy és több kisebb szigetből álló ország állna, amelyet Kolumbusz Kristóf fedezett fel 1498-ban (1,6 érem/százezer lakos).
A fentieket összevetve, a párizsi olimpiának számos nyertese volt. És nyilván vesztese is. Az éremtáblázat és a ponttáblázat adatai szerint az Amerikai Egyesült Államok áll ugyan az első helyen, de „más számítás” szerint a nyertes a Brit Nemzetközösség, vagy éppenséggel a Dominikai Közösség, esetleg Grenada. A karibi kis szigetek viszonylagosan kiemelkedő eredményeit mellőzve a többmilliós országok sorában Új-Zélandot Magyarország követi a második helyen az érem- és ponttáblázat lakosságszámra vonatkozó összességében! Nagyszerű eredmény, elismerésre méltó siker! Minduntalan a Pierre de Coubertin báró által életre kelt olimpiai eszme hármas jelszavára gondolva: „Citius, altius, fortius”, azaz „gyorsabban, magasabbra, erősebben”.
Ábrám Zoltán
