Pedig a világban ugyanúgy egyre aggasztóbb folyamatok zajlanak, a háborúk tüze nem enyhül, sőt, mindinkább durvulnak a harcok, országunkban sem csitulnak a botrányok, sőt, egyre horrorisztikusabb események kerülnek az érdeklődés középpontjába – lásd a bukaresti Szent Pantelimon Kórházban történteket –, szűkebb környezetünkben sem szűntek meg a problémák, mégis, valahogy mintha több mosolyt látnánk körülöttünk. És ebben minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy így nyáridőben több a közösségi esemény, többet vagyunk együtt: legyen szó fesztiválról, falunapról, koncertekről, táborokról vagy éppen kalákáról.

Hemzseg a nyár az olyan eseményektől, amelyek hírértéke csekélynek is mondható, hisz voltaképpen nem történik semmi rendkívüli, eget rengető. Családtalálkozóra gyűltek össze ott élők és elszármazottak valamelyik háromszéki településen – nemrég a Tuzsonok Bélafalván –, látszólag semmi különleges, pedig egy-egy ilyen alkalom összekapcsolja az embereket, a kötelékek megerősítését szolgálja, az összetartozás érzését erősíti. Evangelizációs tábor, vakációs bibliahét zajlik számos gyülekezetben – most éppen Sepsiszentgyörgyön a belvárosi református egyházközségben és a Krisztus Király-plébánián –: esetenként száznál is több gyermek, fiatal gyűl össze, hogy lelkészek irányításával bibliai történetekkel ismerkedjenek, együtt játsszanak, tanuljanak, ízelítőt kapjanak abból, hogy mit jelent keresztény közösséghez tartozni. Lelki táplálékra mindenkinek szüksége van – világít rá a bibliahetet lebonyolító lelkész házaspár. Szülőnek, gyermeknek egyaránt hasznos és jó foglalkozás ez vakáció idején, amikor nincs tanítás, a résztvevők pedig bizonyára évek múltán is örömmel idézik majd fel az ott eltöltött napokat. Emléktúra, zarándoklat, kopjafaállítás – szellemi, lelki töltettel bíró közösségi események, melyek elődeink örökségének megbecsüléséről, a keresztény hitről, a jövőbe vetett reménységről szólnak. Kalákatábor Sepsiszentkirályban. Csak egy csűr, de mögötte, körülötte mennyi minden: egy régi épület mentése, új használatba vétele, világos célok, közös munka, tenni akarás, ismerkedés, koncertek, szórakozás, örömteli együttlét.

Látszólag apró kis történések, melyek egy kívülálló számára érdektelennek tűnhetnek, nekünk azonban, akik itt, Háromszéken élünk, mégis kedvesek, mégis fontosak. Mert arról tanúskodnak, hogy szülőföldjüket szerető emberek vannak itt, akik kötődnek e helyhez, akik megbecsülik örökségüket, itthon tervezik jövőjüket, akarnak és tudnak közösségben gondolkodni, együtt cselekedni, otthont teremteni, építeni, továbbadni. E kis nyári történetecskékből, foszlányokból szinte észrevétlenül bontakozik ki a hely szelleme és sugárzik ki az a bizonyos láthatatlan erő, amely oly sokakat itthon tart, és amely minduntalan visszahívja azokat, akiknek valamilyen okból távozniuk kellett. A nyár a hazatérés ideje is.

Vakációs bibliahét a sepsiszentgyörgyi belvárosi református templomban. Fotó: Tana Zoltán