Magyar jövő nincs magyar gyerekek, fiatalok nélkül – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap Geresdlakon. Potápi Árpád János a Baranya vármegyei település Szent István-napi ünnepségén úgy fogalmazott, a legfontosabb az, hogy „a nemzetet úgy erősítsük meg, hogy az utánunk jövő generációk is mindazt meg tudják élni, amit mi megéltünk az elmúlt években, évtizedekben, ebben történelmi felelősségünk van”. Nagy István agrárminiszter a tegnap kijelentette: Szent István ünnepe mindig a keresztény hit, a hagyomány és a kultúra ünnepe.
A nemzeti összetartozás napja
Potápi Árpád János kiemelte, augusztus 20-a a nemzeti összetartozás napja is, hiszen bennünket, magyarokat összeköt, annak ellenére, hogy különböző országokban élünk, de arra gondolunk, hogy egykor egy országnak voltunk a lakói, „amit ma Kárpát-medencének mondunk”, és melynek a legnagyobb nemzete vagyunk a mai napig. Felidézte: Szent István 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján halt meg; Magyarországot Szűz Mária oltalmába helyezte, az államalapítás ünnepe összefonódik Nagyboldogasszony napjával. Szentté avatása 1083. augusztus 20-án történt, ünneplése erre a napra tevődött át. Augusztus 20. a legrégebbi magyar ünnep, amelyről minden társadalmi rendszerben megemlékeztek – jegyezte meg.
Emlékeztetett: Szent István csaknem 41 éves uralkodása alatt olyan mélyre ható változásokat vitt végbe, amelyek máig meghatározzák az egyházi és a világi mindennapjainkat. Ő alakította ki az egyházszervezetet, a mai közigazgatás alapjait, az addigi törzsi-nemzetségi társadalomból modern, keresztény országot hozott létre.
A józan ész mentén
Ma, amikor a világ válságok által szaggatott, azok a nemzetek tudnak megmaradni, ahol összetartó közösségek élnek – hangoztatta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője vasárnap Révfülöpön, az állami ünnep alkalmából mondott beszédében. Navracsics Tibor kiemelte: Magyarország is akkor tud erős maradni a jövőben is, ha összetartó közösségekből áll; a gyengéket is segítik, és „nem hagyjuk magunkat eltéríteni álproblémákkal, álvitákkal”.
Szent István hagyatéka, melyet Szent László tovább erősített, egyház-, állam- és közösségteremtés volt egyszerre, amely nem csupán a magyar etnikumúaknak nyújtott biztonságot, hanem mindazon nemzeteknek, amelyek hazájuknak érezték Magyarországot – jelentette ki a miniszter. Hozzátette: Szent István a józan ész mentén teremtette meg azokat a hagyományokat, amelyek megőrizték a magyarságot, és „erőt adnak nekünk ahhoz, hogy a jövőben is megmaradjon a nemzet”.
Beszédében Navracsics Tibor feltette a kérdést, hogyan lehetett ezer éve olyan intézményeket alkotni, amelyek „máig megtartanak minket egymást követő hódító seregek támadása ellenére”. „Mit kellene tenni most, hogy megfeleljünk Szent István örökségének?” – folytatta. Sokszor arra panaszkodunk, hogy széthúzó nemzet vagyunk, mert „megtéveszt bennünket a felszín” – mondta a politikus, példaként említve: „összefogunk, ha például természeti csapás éri az országot, és együtt tudtunk örülni az olimpiai sikereknek is”.
A nemzet közös alkotása
Szent István ünnepe mindig a keresztény hit, a hagyomány és a kultúra ünnepe, azé a hármas egységé, amely a magyarság összetartozásának és megmaradásának fundamentuma – mondta az agrárminiszter az államalapítás ünnepe alkalmából tartott állami kitüntetések és szakmai elismerések átadóján tegnap Budapesten. Nagy István a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban tartott rendezvényen hozzátette, „ezer éve, emberöltőkön át építjük a hazánkat, a közös otthonunkat, ezért az ezeréves keresztény magyar állam a nemzet közös alkotása”.
Egyúttal jelezte, hogy bár a világ változik, de vannak örök értékek, amelyekhez ragaszkodni kell, különösen most, amikor Európa egy része identitás- és értékválsággal küzd. Amikor keresztény templomokat zárnak be, hogy azokat bevásárlóközpontokká alakítsák. Amikor az abnormálisról akarják elhitetni, hogy az a normális – fogalmazott a miniszter.
Arra a felvetésre, hogy Európa merre halad tovább, Nagy István kiemelte, „mi, magyarok azon az úton megyünk tovább, amelyet Szent István bátor döntéssel és bölcs előrelátással jelölt ki számunkra”. Szabadság és a szabad önrendelkezés, a hit, a kultúra, a hagyományok tiszteletben tartása – sorolta a Szent István-i út alapköveit a miniszter, aki úgy vélte, számunkra ez a megmaradás útja, amelyre Európának is újra rá kellene találnia, amíg nem késő.
Az államalapító örökösei
A Kárpát-medence együtt élő nemzetei csak Szent István egyetemleges örököseiként együtt, egymással együttműködve maradhatnak meg – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felvidéki Nagykaposon, ahol ünnepi beszédet mondott az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott megemlékezésen vasárnap.
A Felvidék egyik legkeletebbre fekvő magyarlakta településén, a helyi református templomban tartott, istentisztelettel egybekötött megemlékezésen az Országgyűlés elnöke beszédében felidézte a honfoglalás korszakát lezáró pozsonyi csata, valamint a keresztény magyar állam megalapításának történetét, illetve a magyar történelem több más jelentős eseményét. Rámutatott: a honfoglalás kora óta a saját rendjében és szabadságában élni akaró magyarság minden nemzedékét megkísértik és próbára teszik a különféle idegen birodalmak azon törekvései, hogy felszámolják a magyar szabadságot, megtörjék a magyar életet, hogy elűzzék, vagy akár kiirtsák a magyarokat. Hozzáfűzte: bár Magyarország a történelem során változott, területe néha megnagyobbodott, olykor megkisebbedett, néha megszállták, néhányszor úgy tűnt, hogy elpusztul, az országnak mindig volt ereje, hogy megtalálja a megmaradás és az újrakezdés ösvényeit. „Birodalmak törtek ránk keletről és nyugatról, aztán a történelem süllyesztőiben rendre eltűntek, míg az általuk meggyötört Magyarország a Szent István-i alapokon mindig újjászületett” – hangsúlyozta Kövér László.
Vajdasági acélosodás
A magyar nemzet tudja, hol a helye a világban; otthon van Európában – hangsúlyozta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter szombaton Palicson, a vajdasági magyarság központi augusztus 20-i ünnepségén. „A magyar nemzetnek nincs szüksége iránymutatásra, mert tudjuk, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, és hol van a helyünk a világban. Mi otthon vagyunk Európában, és itthon vagyunk a Kárpát-medencében, legalább Szent István királyunk uralkodása óta” – fogalmazott.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint „Szent István napja egyszerre állami, nemzeti és egyházi ünnep”. „Mindent jelképez, ami egy nemzetet azzá tesz: az országot, a szuverenitást, az önazonosságot, a hitet, nemzetünk létezésének pilléreit” – szögezte le, majd hozzátette, hogy kisebbségi létben ezekre a pillérekre még nagyobb súly nehezedik. Emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi létbe kényszerült vajdasági magyarságnak számos alkalma lehetett volna arra, hogy feladja önmagát vagy elhagyja hitét, mégsem ez történt, a vajdasági magyarság nem tűnt el, hanem „megacélosodott”.
