A kánikula és a munkanap ellenére tegnap benépesedett a Kézdiszentlélek fölötti Perkő, ahol Csíksomlyó után Erdély legnagyobb búcsús ünnepét tartják Szent István királyunk napján. A rendezvény szokás szerint világi ünnepséggel kezdődött, majd az egyházi szertartás következett. Az ünnep üzenete, hogy a mai, káoszba rohanó világban a biztos fogódzót a hit és a Szent István-i út követése jelenti.
Az ünnepség Kézdiszentlélek központjában lévő, Zavaczki Walter Levente szobrász által készített nagyméretű Szent István-szobornál vette kezdetét, ahol a Perkő alatti nagyközség testvértelepüléseinek egy része – Alsónyék, Szentgál, Gönc és Nyékládháza – is képviseltette magát. A rendezvény díszvendége Soltész Miklós, Magyarország miniszterelnökségének egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára volt, jelen volt ugyanakkor Gyombolai Péter konzul Magyarország csíkszeredai konzulátusáról és Fejér László Ödön szenátor is.
Az egyházi kórus által megnyitott ünnepségen Gergely Zoltán nyugalmazott tanító köszöntötte a jelenlévőket, felelevenítve Szent István életét, majd Balogh Tibor polgármester szólt a jelenlévőkhöz, kiemelve: büszkék kell lennünk nemzetünk egységére, amely annak dacára töretlen, hogy határok választják el a nemzettársakat. „Gondolnunk kell a határokon túl lévő testvéreinkre, akik az anyaországban és a többi leszakított területeken ma is egyek velünk és e napon díszbe öltöztetik szívüket” – mondotta, örömét fejezve ki, hogy e napon ilyen nagyszámú testvértelepülés jelent meg itt.
Balogh Tibor polgármester
Elmondta: az is öröm számára, hogy a végeken is azt tudjuk ünnepelni, hogy van hitünk, van bennünk szeretet a szülőföldünk iránt és minden nemzettárs iránt, éljen az bárhol a nagyvilágban. „Együttműködési szándék vezérel bennünket. Vigyázzunk ezen értékekre, bár kis dolgok, de mégis nagyok. Saját szemünkkel láthatjuk, milyen az, amikor önös érdekek jóval a közösségi érdekek fölé kerekednek, olyankor nem számítanak országhatárok, emberi életek, nemzetek és még a jó Isten sem. Ilyenkor háborúk születnek, keserűség, káosz, megszűnik a józan ész és elfelejtünk olyan dolgokat, amelyeket előttünk élő emberek, generációk évszázadok alatt alakítottak ki, komoly tapasztalat és tudás birtokában” – hívta fel a figyelmet a polgármester.
Lovas zarándokok
Az utána felszólaló Fejér László Ödön szenátor elmondta: mi mindig, ahogyan ma is, a békét hirdettük, a békéért dolgoztunk. „Ma, amikor a szomszédban fegyverek ropognak, földjeink esőért szomjaznak, a háború és a szankciók miatt a gazdasági szféra kiszámíthatatlan változásokra kényszerül, az energiaárak elszálltak és sok család folyamatosan újratervezi jövőjét, kell az ünnep. Most van igazán szükségünk arra, hogy közös életünkre olyan távlatból tekintsünk, amely segít megérteni múltunkat, valósághűen látni jelenünket, és bölcs döntésekkel segíteni jövőnket. Most kell olyan magasságba emelkednünk és olyan mélységet keresnünk, ahol a nemzet magától értetődő összetartozását megtaláljuk. Most kell erőt meríteni Szent István bölcsességéből, istenhitéből, előrelátásából, taktikusságából, bátorságából és szerénységéből” – hangsúlyozta a politikus.
Az ünnepi beszédeket követően koszorúzás következett, Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános áldását adta a jelenlévőkre, majd a lovasok által vezetett zarándokok megindultak a szent hegyre, útközben a 14 keresztnél elvégezve a keresztúti ájtatosságot.
Szent István üzenete a mának
A Perkőn a környék papságának közreműködésével zajló ünnepi szentmise főcelebránsa idén Márton József nyugalmazott teológiai tanár volt, aki szentbeszédében kiemelte István király életének főbb állomásait, külön hangsúlyozva mindazon tanításokat, melyeket hátrahagyott a keresztény magyar nemzetre. „Szent István legnagyobb műve a magyar nép megtérítése, a magyar törzsi nép nemzetté alakítása és Mária országának a kiépítése volt.
Személyiségében úgy telítődött a magyarsága, hogy ugyanakkor közvetítője és védelmezője volt a kereszténységnek. Egy új, keresztény magyarságot teremtett két kultúrkörnek, a Nyugatnak és Keletnek az érintkező, illetve ütközőpontján” – hangsúlyozta a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem keretében a Római Katolikus Teológiai Kart létrehozó professzor.
Az ünnepi szentmise
A szentmise végén Pál Ferenc Soltész Miklóst kérte fel, hogy szóljon a jelenlévőkhöz. Az államtitkár beszédében a világ és a társadalom célvesztésére hívta fel a figyelmet, párhuzamot vonva a problémák és Szent István tanításai között, kiemelve: kevés figyelmet kapnak az intelmei. „Azzal, hogy ezeket nem hangsúlyozzuk eléggé, az alapokat nem bírjuk szétverni. Fontos az idegenek bebocsátása, tisztelete és gyámolítása. Mindaddig, amíg nem veszélyeztetik a kereszténységet, hitet, nemzetet, országot. Fontos az ítélet, vagyis a jog, mindaddig, míg a jogra hivatkozva, a joggal vissza nem élve nem kötnek gúzsba országokat, népeket. Mindaddig, amíg az erkölcsi alapokat, a teremtett világ alapjait a jog eszközeivel szét nem verik, mindazt kötelezően ránk nem erőltetik” – hangsúlyozta Soltész Miklós.
Soltész Miklós államtitkár
„Ma Brüsszelben ideológiai és gazdasági szempontok által vezérelve a keresztény tanítást, Magyarországon pedig a Szent István-i örökséget forgatják ki. Visszaélnek azzal – magyarázta a politikus –, hogy a hívők türelmesek. Arra használják fel a mi jóhiszeműségünket, hogy az ők romboló-pusztító, háborúkat kirobbantó ideológiájukat elfogadjuk. Egyben ez a legnagyobb hibája is az európai keresztény közösségnek: elhittük és elfogadtuk, hogy az egyházat és az államot az úgynevezett és nagynak mondott francia forradalom eszméi szerint kell szétválasztani. Ennek láttuk most Párizsban, 230 évvel később a következményeit. Egy olimpiai megnyitón büntetés és megtorlás nélkül lehet megszentségteleníteni a katolikusok és az összes keresztény hitét, vallását, érzéseit. Ha ezt a muszlim vallással teszik, akkor az olimpiai láng csak egy pislákoló fényként loboghatott volna Párizs egészét lángba borító lázadás következtében. A keresztények halk, szerény tiltakozása sehová nem jutott el, semmit sem ért el, ahogy az a felháborodás sem ért semmit, amit az egyenjogúság és a genderpropaganda jegyében hölgyeket és az ők évtizedes álmaikat véresre verő valakivel szemben indult el. Hagyjuk lerombolni Európa alapzatát, a zsidó–keresztény tanítást, a kereszténység kultúra- és tudományteremtő értékrendszerét...” – mondotta az államtitkár, aki az ezeréves örökség őrzésére szólította fel a jelenlévőket, azt szorgalmazva: azokkal az európai közösségekkel kell összefogni, akik érzik az idők súlyát, akik fel merik emelni szavukat a romboló, erőszakos őrülettel szemben.
A szentmise áldással, az egyházi és világi himnuszaink eléneklésével ért véget. A nap további részében néptánc- és hagyományőrző fesztivált tartottak a Perkőn.
