Újraválasztásának elmaradása dacára, polgármesterségének egyik utolsó gesztusaként idén is a Cenk Brassó felirata és a városháza piros-fehér-zöld kivilágításával tisztelgett a magyarok nemzeti ünnepe előtt a város leköszönő vezetője, Allen Coliban. Azonban a saját és a polgármesteri hivatal közösségi oldalán tett erre vonatkozó bejelentése elszabadította a nacionalista gyűlölködés áradatát.
Pedig amint a Facebook-bejegyzésből is kitűnik, Coliban nem tett egyebet, minthogy elismerte „a brassói magyar közösségnek a város fejlődéséhez nyújtott sok évszázados hozzájárulását”. Felidézte: „Brassó nemcsak fontos gazdasági és kulturális központ volt, hanem a benne lakó három etnikum jó egyetértésének a mintavárosa is”, és kitért arra is, hogy a várost a bolgárszegi román, a bolonyai magyar és az óbrassói szász közösség alkotta. A polgármesteri hivatal oldalán megemlítette: a magyar államalapítás ünnepe az erdélyi és bánsági magyarok, ezen belül pedig a 11 ezres lélekszámú brassói magyar közösség számára is fontos esemény. (A 2021-es népszámlálás adatai szerint Brassó megyében 28 221 magyar él.) Saját oldalán a polgármester azt is megjegyzi, „szerencsések vagyunk, hogy a jelenben élünk, amikor Brassó a békés együttélés modellje lehet a szabad, befogadó Európában. Aki gyűlöletet szítana az etnikumok között, jöjjön Brassóba, ahol tanulhat a multikulturalitásról és a kölcsönös tiszteletről”. „Isten éltessen Magyarország, Isten éltesse a brassói magyar közösséget!”, zárja bejegyzését Allen Coliban, majd magyarul is hozzáfűzi: „Boldog ünnepet kívánunk mindenkinek!”
Brassó 2020 őszén megválasztott USR-s polgármestere 2021 augusztusában világította ki először magyar nemzeti színekkel a Cenk feliratát és a városházát. Akkor azt nyilatkozta, a brassóiak túlnyomó többsége támogatóan fogadta gesztusát, az akkor és azóta is tapasztalható szélsőséges reakciókra pedig éppen az ilyen cselekedetek jelenthetik a helyes választ, neveléssel és toleranciával lebonthatóak azok az indulatok, amelyeket saját érdekükben generálnak a „politika gazemberei”.
Idén sem maradt el a kommentáradat. Árulónak, szolgalelkűnek nevezik, többen Erdély történelmére hivatkoznak, az úzvölgyi „temetőrombolással” vádolják a magyarokat, sok az alpári, nyomdafestéket sem bíró bejegyzés és visszatérő motívum, hogy Magyarországon mikor festik román nemzeti színűre a parlamentet, tűznek ki román lobogót december elsején. Nem maradhatott ki a csörtéből a magyarellenességéről elhíresült, általunk oly jól ismert Dan Tanasă sem: „Csak valami sötét szolgák képesek kigondolni és gyakorlatba ültetni ilyesmit” – írta a városháza posztjához fűzött hozzászólásában az AUR parlamenti képviselője, aki bevallása szerint 2019 óta a Cenk alatti városban él, és aki júniusban ringbe szállt a brassói polgármesteri tisztségért is, de alig 4303 szavazatot sikerült gyűjtenie.
A brassói polgármester cselekedete mindenképpen figyelemre méltó és megsüvegelendő. A rá adott válaszok nem annyira nagy számuk, mint inkább hangnemük és hevességük miatt aggasztóak. Jelzik, sok víznek kell még lefolynia az Olton, míg természetessé válik, hogy köszöntsük egymást ünnepeinken, s a tisztelet kifejezésére nem egyesek gyűlölködése lesz a válasz. Remélhetően ez nem csak akkor következik majd be, amikor annyira megfogyatkozunk, olyan kis létszámúvá válik a magyarság, mint jelenleg Brassóban.
Fotó: Facebook / Primăria Municipiului Braşov