Az államfő elmondta: „Pannonhalmának ma is fontos szerepe van abban, hogy Magyarországon a kereszténység megmaradjon, nemzetünk jövője biztosítva legyen, hogy a következő nemzedékek tartsák meg a hitet, keresztény magyar önazonosságukat”. Pannonhalma olyan hely, ahol ezer éve a béke nyelvén beszélnek – mondta, hozzátéve, hogy erre a nyelvtudásra ma az egész világnak égető szüksége van. A viszályok, ítélkezések, a gyűlölet és a háború csak ott szorul vissza, ahol a párbeszéd, a tisztelet és az emberi méltóság helyet kap – fogalmazott a köztársasági elnök.

Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy Pannonhalma egyszerre született a magyar állammal, túlélte évszázadok viharait, amivel megmutatta, hogy rendíthetetlen, sziklaszilárd alapokra épült. Hozzátette: az apátság története együtt íródott a nemzetével, miközben Szent Márton hegye Magyarország kereszténységének egyik kiemelt jelképévé vált. „A templomot, amelyben államalapító királyunk is imádkozott, emberöltőkön át zarándokcsoportok ezrei keresték fel, és a monostor rövid megszakításokkal mindvégig bencés szerzetesek otthona volt. Egerre és Pannonhalmára is igaz, hogy a falak ereje nem a kőben van, hanem a védőkben” – mondta az államfő.

Sulyok Tamás kiemelte, hogy Pannonhalma egyedi örökségét a bencés szerzetesek adják, „az az istenhit, amelyet követni igyekszünk, az ima, a munka, a mértéktartás és az alázat”. Szent Benedek tudatosan épített közösséget, elsőként adott mintát a nyugati szerzetesrendek létrehozása és működése számára – mondta, hozzátéve, hogy a rend a kereszténység európai tartópillére, Benedek pedig Európa védőszentje. Pannonhalmát a bencés értékrendhez fűződő hűség tartotta és tartja meg a mai napig – fogalmazott. Sulyok Tamás Magyarország nevében háláját fejezte ki Pannonhalmáért, „a hazánkért imádkozó és az ifjúsági, egyházi és világi közösségekért dolgozó bencésekért, azért a tanítói munkáért, amellyel nemzedékeken át hazaszerető, keresztény és életrevaló értelmiségieket neveltek fel”. A köztársasági elnök szerint a bencés rend fegyelmet követel, de szabadságot ad, pontos, tiszta fogalmakkal dolgozik, akárcsak a jogtudomány, és átlátható értékrendszert teremt. Olyan alapokat ad, amelyek segítséget nyújtanak az önmagából is sokszor kifordult világban. Ez a sok évszázados építő munka emelte magasra, óvta meg, újította fel a bazilikát, ez óvta meg a sziklára épült ház ledönthetetlenségének igazságát – hangoztatta az államfő.

A szentmise előtt Sulyok Tamás a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje kitüntetést adta át Hortobágyi T. Cirill főapátnak a keresztény értékeket példaadó módon közvetítő szerzetesi és szerzetes-elöljárói szolgálata, több mint három évtizedes oktató, nevelő tevékenysége elismeréseként. Az államfő beszédében hangsúlyozta, hogy Cirill főapát tudatosan vállalja és viseli a felelősséget, közösséget épít és szolgál. A Pannonhalmán zajló munka minden ember szellemi és lelki épülésére szolgál, Magyarország számára erőforrás, léte pedig ünnep a nemzetnek.

Az ünnepi szentmisét az 1224-es felszentelést végző püspökök mai utódai, Marton Zsolt váci megyés püspök, Viliam Judák nyitrai megyés püspök és Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát koncelebrálták.