Kevés a panasz

Sepsiszentgyörgyön semmilyen feszültség nem érződik, a megyei nyugdíjpénztár Grigore Bălan úti székhelyén kedd délelőtt alig néhányan álltak: egy-két személy egy-egy ablak előtt, de ők sem mind az újraszámolás miatt jöttek.

Egy asztal mellett türelmesen várakozó hölgy megkapta ugyan a határozatot, de elmondása szerint semmit nem ért belőle: a dokumentumban szereplő összeg a leendő nyugdíja vagy csak az emelés? Eddig 1281 lejt kapott havonta, a papíron 1066 lej szerepel, ez vajon mit jelent? Tíz évet dolgozott egy szövetkezetben, azután betegnyugdíjba került; Bodzafordulón él, onnan jött be a megyeszékhelyre, de nem az újraszámítás miatt, azt meg sem kérdezte.

Az egyik ablaktól egy magas férfi távozik, de készségesen megáll néhány szóra. Megkapta az újraszámítási határozatot, emelkedett a nyugdíja, ami nem csoda, hiszen 47 évig dolgozott. Nem elégedetlen, habár mindent így sem engedhet meg magának, hiszen a napi kosár és még az ártámogatott gyógyszerek is egyre drágulnak, de nem panaszkodik, ez nem az ő műfaja.

Egy házaspár érkezik, ők még dolgoznak, csak érdeklődni akarnak a nyugdíjazási lehetőségekről. A szomszéd ablaknál két úr a külföldi éveit papírozza. Mindenki halkan beszél, nyugodt a légkör.

Kint az utcán sem sikerült elégedetlen nyugdíjast találni. Egy egykori munkás elmondja: jelentősen megemelték a juttatását, beszámolták azt a 7–8 évet is, amikor a gyár bezárása utáni időszakban egyéni kényszervállalkozó volt. Ezt eddig nem ismerték el, habár akkor is fizetett mindenféle adót és járulékot; friss nyugdíjasként fontolgatta is, hogy ne hagyja így megrövidíteni magát, de sem kedve, sem pénze nem volt perelni. Most úgy érzi, helyükre kerültek a dolgok, ami őt illeti, de az egész romániai nyugdíjrendszer véleménye szerint akkor lesz valóban igazságos, amikor a speciális nyugdíjak eltűnnek belőle.

A hétvégi tévéhíradók hatása hétfőn mutatkozott meg, akkor 260 nyugdíjas jelent meg a hivatalban, de mindössze ketten kérték a nyugdíjuk újraszámolását, a többség csak tájékozódni akart – közölte érdeklődésünkre Cristina Drăgănel aligazgató. Adatokat nem mondott, még nem készültek el az összesítéssel, azt azonban megjegyezte, hogy térségünkben nincsenek olyan gondok, mint a fővárosban vagy más megyékben. Bővebb tájékoztatást később, írásbeli kérdésekre ígért, így hát még nem tudjuk, hány nyugdíj nőtt Háromszéken, és mennyivel.

Csökkenés nem lesz, csak lassú értékvesztés

Azt viszont Marcel Ciolacu kormányfő, Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter és Daniel Baciu, az országos nyugdíjpénztár elnöke is egybehangzóan és ismételten leszögezte, hogy egyetlen nyugdíj sem csökken szeptembertől: a többség többet fog kapni, mint eddig, akinek pedig az újraszámolással kevesebb jön ki, mint amennyit most kap, annak egyszerűen befagyasztják a nyugdíját, azaz nem emelnek rajta mindaddig, amíg az azonos nyugdíjpontszámú más járandóságok utol nem érik az övét. Ez pedig évekig is eltarthat, hiszen a többi nyugdíjat ezentúl az előző évi infláció és az átlagbér növekedési ütemének felével emelik a következő években. Az érintettek számára ez lassú értékvesztést jelent, tehát az évek során fokozatosan fog csökkenni a nyugdíjuk vásárlóereje.

A jelenlegi nyugdíjasok közül a nehéz munkakörülmények között vagy rövidebb ideig dolgozók juttatása nem emelkedik a várt mértékben vagy egyáltalán. Ez a két kategória olykor egybeesik: a központi sajtóban megjelent hírek szerint főként az egykori bányászok, urániumfeldolgozó gyári alkalmazottak és hasonló, nehéz vagy veszélyes munkahelyekről általában a rendes korhatárnál korábban nyugdíjazott személyek érintettek, illetve a hátrányos helyzetű munkavállalók, például a gyengén látók. Egyes szakértők szerint ez jogvesztést jelent, hiszen a munkahelyi viszonyok miatt korábban nyugdíjazott személyek magasabb nyugdíja nem kedvezmény volt, hanem nehéz munkával szerzett jog, amit nem lehet csak úgy elvenni tőlük, márpedig a besorolások megváltoztatásával sokan éveket, ezzel pontokat, azaz pénzt is veszítenek, ha nem is azonnal, hiszen most nem fognak kisebb nyugdíjat kapni, csak a következő nyugdíjemelésekből maradnak ki.

Mit tehet, aki elégedetlen?

Aki augusztus végéig nem kapja meg a határozatot, azt a lakhelye szerinti postahivatalban veheti át húsz napon belül; ezek után a dokumentumot visszaküldik a nyugdíjpénztárhoz, ez azonban nem befolyásolja a szeptemberi nyugdíj kézbesítését, mindenki megkapja a járandóságát, az újraszámolás szerint a többség nagyobb összeget, mint eddig.

Aki úgy érzi, hogy rosszabbul járt az újraszámolással, annak írásban kell megfellebbeznie a határozatot: első lépésben a nyugdíjpénztárnál kérhet ismételt újraszámolást, és kiegészítő iratokat nyújthat be annak igazolására, hogy több jár neki. Ez nem mindig egyszerű, különösen a már megszűnt cégek esetében, mert ezek irattára – ha megvan – sokadik megyében is lehet különféle archiváló cégeknél, amelyek esetenként nem kevés pénzt kérnek az igazolások kibocsátásáért; érdemes a keresést a megyei munkaügyi felügyelőségnél kezdeni (Sepsiszentgyörgyön a Munkás utcában), ahol az elmúlt években folyamatosan gyarapították az adatbázist.

Fellebbezni 45 napon belül lehet, és erre a határidőre nagyon oda kell figyelni, mert az újraszámolt nyugdíjakra vonatkozó határozatok olyan borítékokban érkeznek (a posta közvetítésével), amelyeken nincs dátum, ezért nem a kézbesítés napjától kell számolni a 45 napot, hanem a határozatban szereplő dátumtól, ami nyilván korábbi. A fellebbezésre a nyugdíjpénztár újabb 45 napon belül köteles válaszolni, és ha elutasítja a nyugdíjas kérését, akkor pert lehet indítani a nyugdíjpénztár ellen.

Az országos nyugdíjpénztár elnöke, Daniel Baciu szerint kevés az ilyen jellegű kérés: a határozatok kézbesítésének első hetében, augusztus 16–22. között 4,1 millió nyugdíjashoz jutott el a posta, közülük 11 500 kereste fel a nyugdíjpénztárat személyesen vagy elektronikus formában, de csak 1090 esetben van szükség az újraszámolás felülvizsgálatára, ami alig 0,024 százaléka a 4,6 millió nyugdíjasnak. Baciu természetesnek tartja, hogy most többen keresik fel megyei kirendeltségeiket, hiszen új törvény van, és az emberek tudni akarnak mindent a nyugdíjak újraszámításáról, amihez joguk van.

A nyugdíjpénztár Grigore Bălan utcai székháza

40 ezer határozatot kézbesítenek Háromszéken

Háromszéken mintegy 40 ezer nyugdíjas él, a héten befejezik a nyugdíjpénztári határozatok kézbesítését – tudtuk meg a Román Posta megyei kirendeltségének vezetőjétől. Radu Timofte elmondta: megyénkben mintegy 300 határozat kihordását állították le, nem tudja, miért. Ilyen más megyékben is előfordult, Fehér megyében például ötezernél több határozatot blokkoltak, arra hivatkozva, hogy valószínűleg hibák csúsztak az újraszámolásba, sőt, jó néhány nyugdíjastól a postás a már kivitt határozatot is visszakérte. Szeben megyében többen 1 lejes nyugdíjról szóló határozatot kaptak, a magyarázatok szerint 78 személyt ennyi illetne meg a befizetéseik alapján, de ők is meg fogják kapni a havi 1281 lejt.

Kovászna megyében a postaigazgató arról az egy nehézségről számolt be, hogy sokan tőlük érdeklődnek az újraszámítás módjáról – információkat azonban a postától nem, csak a nyugdíjpénztártól lehet kapni.

Ötből négy nyugdíjas kap többet

Marcel Ciolacu szerint most valósult meg a hazai nyugdíjrendszer reformja. A kormányfő ígéretet tett arra, hogy elemezni fogják és kijavítják a törvény esetleges hibáit, de ismételten kihangsúlyozta, hogy a jogszabály a sok évi munkaviszonnyal és alacsony nyugdíjjal rendelkezőket ért igazságtalanságot orvosolja, és hogy most vált méltányossá és fenntarthatóvá a nyugdíjrendszer.

A kormányfő és a munkaügyi miniszter korábbi bejelentései szerint ötből négy nyugdíjasnak (82,56 százalékuknak) emelkedik a nyugdíja szeptembertől.

A növekedés átlagos mértéke 622 lej (27 százalék), ezzel az átlagnyugdíj a júniusi 2250 lejről szeptemberben 2761 lejre nő. A legtöbb nyugdíj kisebb mértékben emelkedik: 1,9 millió idős polgár 1–500 lejjel kap többet szeptembertől, további 1 millió személy 501–1000 lejjel. 721 ezer nyugdíj 1001–2000 lejjel, 83 ezer nyugdíj 2001–3000 lejjel, 7681 nyugdíj pedig 3000 lejen felüli összeggel nő. A legkisebb nyugdíj havi 1281 lej marad. Akinek tehát az újraszámítási határozatában ennél kisebb összeg jelenik meg, az is megkapja az 1281 lejt.

Az újraszámítással a hosszabb munkaviszonnyal rendelkezők járnak a legjobban, mert az új nyugdíjtörvény már 25 évi munkaviszony után stabilitási pontokat vezet be: a 25–30 év közötti időszakra 0,5, 31–35 ledolgozott évre 0,75 pontot, a 35 évnél több munka pedig évente 1 pontot hoz, és már a nem állandó pótlékokat (órabért, teljesítménybért, tizenharmadik fizetést, pénzjutalmat stb.) is beszámítják.

Októbertől emelik az adómentességi küszöböt is

Az újraszámolással 800 000 olyan személy nyugdíja nőtt havi 2000 lej fölé, aki eddig ennél kisebb összeget kapott, és mivel ez az adómentességi küszöb is a nyugdíjasoknál, Marcel Ciolacu kormányfő bejelentette, hogy októbertől csak a 3000 lejnél magasabb nyugdíjakat adózzák meg. Erről a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, illetve Lia Olguța Vasilescu craiovai polgármesterrel (korábbi munkaügyi miniszterrel) is egyeztetett, a kérdést kormányrendeletben fogják rendezni. Jelenleg a 2000 lejnél nagyobb nyugdíjak esetében a 2000 lej feletti összegre kell 10 százalékos adót fizetni, azaz egy 2020 lejes nyugdíj esetében 2 lejt. Az adózandó nyugdíjküszöb 3000 lejre való emelése mintegy 3,2 millió nyugdíjasnak hagy több pénzt a zsebében.

A kormányfő közlése szerint a megemelt nyugdíjak az év hátralevő négy hónapjában 8,3 milliárd lejjel nagyobb kiadást jelentenek az államkincstárnak.