Ukrajna önvédelmének segítése érdekében az európai uniós tagállamoknak teljesen fel kell oldaniuk a fegyverhasználati korlátozásokat, és az országba küldött katonai felszereléseket teljes mértékben ki kell használni, hogy Kijev csapást mérhessen azokra a helyszínekre, ahonnan Oroszország rájuk támad – jelentette ki tegnap Josep Borell kül- és biztonságpolitikáért felelős EU-főképviselő Brüsszelben az uniós tagállamok külügyminisztereinek informális találkozóján.
Borrell úgy értékeli: az oroszországi kurszki régióban folytatott ukrán hadművelettel csapást mértek Vlagyimir Putyin orosz háborús narratívájára, ami fontos stratégiai siker, ugyanakkor Oroszország továbbra is támadja az ukrajnai a civileket és infrastruktúrát. Oroszországnak az a szándéka, hogy teljesen tönkretegye Ukrajna villamosenergia-rendszerét, és a télre sötétbe és hidegbe taszítsa az országot – hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az európai bankokban zárolt orosz pénzeszközökből származó nyereséget már továbbították Ukrajnának és azoknak a tagállamoknak, amelyek ebből a pénzből további katonai felszerelést biztosítanak Kijevnek. Emlékeztetett arra, hogy az alapból még mindig megvan több mint hatmilliárd euró, de azt „egy EU-tagállam vétója miatt” nem tudták kifizetni. Mint mondta, találni kell valamilyen módot arra, hogy ezt a vétót megkerüljék, „mert ez nem fogadható el”. Kiemelte továbbá az ukrán védelmi ipar támogatásának fontosságát, amelyhez az EU 1,4 milliárd euróval járult hozzá.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint fontos az orosz területre irányuló fegyverhasználat engedélyezése, ami legitim katonai célpontokat fog érinteni. „Ha elegendő mennyiségű rakétával látnak el minket, és ha engedélyezik nekünk a légicsapást, jelentősen csökkentjük Oroszország képességét, hogy kárt okozzon létfontosságú infrastruktúránkban, és javítunk a helyzeten” – mondotta.
Az Európai Unióban továbbra is teljes mértékben hiányzik a reális helyzetértékelés és tombol a háborús pszichózis, ami minden jel szerint a következő hónapokban is ki fog tartani – jelentette ki Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere. A külügyi tanácsülést követő sajtóértekezletén közölte, az ilyen tanácskozásokra hagyományosan a soros elnökséget adó tagállamban kerül sor, azonban most ez egyfajta „óvodás reakcióként” nem így van, aminek célja a magyar békepárti álláspont megregulázása. Szerinte ez nem fog sikerülni, Magyarország ugyanis nem fog szakítani az eddigi politikájával, és továbbra is a mielőbbi ukrajnai béketeremtést fogja támogatni.
Sérelmezte, hogy a tagországok többsége azon a véleményen volt, hogy a háború területi kiterjesztése nem jár eszkalációs veszéllyel, sőt, egyes kollégái azt mondták, hogy a Nyugat által leszállított fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetésének engedélyezése a béketeremtés egyik eszköze. Szijjártó Péter közölte, többen sürgették, hogy az Európai Békekeretből további több mint hatmilliárd eurót juttassanak fegyverszállításra, de Magyarország addig nem fog hozzájárulni egyetlen eurócent felszabadításához sem, amíg Ukrajnában a magyar cégeket negatívan diszkriminálják, illetve érvényben vannak a Magyarország energiabiztonságát veszélyeztető döntések. Kiemelte azt is, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője próbált nyomást gyakorolni a nyugati fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetésének engedélyezése érdekében. Magyarország álláspontja egyértelmű: „Mi nem szállítunk fegyvereket Ukrajnának, nem szállítottunk és nem is fogunk, ugyanis meggyőződésünk, hogy minél nagyobb mennyiségben van jelen fegyver az ukrajnai háborúban, az annál hosszabban fog tartani.”