Augusztus derekán lovasíjász-pályát avattak Kézdiszentléleken, az eseményen jelen volt Kassai Lajos világhírű lovas íjász, több világrekord fenntartója. A lovasíjászat reneszánszának újrateremtője a Petőfi Sándor Művelődési Otthonban közönségtalálkozón is részt vett, megosztva az érdeklődőkkel a mai világrenddel, társadalmi és politikai berendezkedéssel kapcsolatos gondolatait.
Miért lovagolnak jobban a nők?
Kassai Lajos elöljáróban az általa alapított, kigondolt lovasíjászatot ismertette, elmesélve, miként hozta létre az iskolát, hogyan jutott el arra a szintre, hogy a világ kéttucatnyi országában működik és alkalmazzák az általa kidolgozott rendszert.
Többek között szó esett arról is, hogy esetenként miért tud jobb időt lovagolni egy nő, mint egy férfi – ezt a kérdést a közönség soraiból fogalmazták meg. „A ló egy menekülő állat, az ember meg egy csúcsragadozó. A nők kecsesebbek, a férfiak mozgása darabosabb, testalkatuk, szaguk is más, mint egy nőé, inkább hasonlítanak egy ragadozóra. A ló már a leheletünkből is érzi mivoltunkat, a lovasnak meg kell tanulnia, hogy miként viselkedjék vele. Egy lovasnak türelemmel, lassú mozdulatokkal kell közelednie a lóhoz, a nők előnye, hogy kedvesebbek, gondoskodóbbak, szelídebbek, ezt a ló érzékeli, így nincs meg benne a menekülési ösztön. Ezt a finom viselkedést kell a lovasnak elsajátítania” – mondotta Kassai Lajos.
Több kérdés is elhangzott az előadás során
Hagyomány és modernitás szimbiózisa
A hagyományőrzésre nagy szükség van – tért ki a témára Kassai Lajos, hozzátéve: nem szabad kizárni a modernitást sem. „Ahhoz, hogy egy ország élhető legyen, a hagyományoknak és a modernitásnak megfelelő arányban kell jelen lenniük. Ez egy fa, amelynek a gyökerei a hagyományokban léteznek, a levelei viszont a nap felé fordulnak. Nekünk egyszerre kell a hagyományokban és a 21. században léteznünk. Nagyon fontosnak tartom viszont, hogy a fa gyökerei minél mélyebbre hatoljanak a székelység múltjába és minél több dolgot hozzanak felszínre. Ilyen a lovasíjászat is, a székelység történelméhez tartozik” – magyarázta.
Megosztotta továbbá hallgatóságával, hogy van egy félelme is. „Harminc évvel ezelőtt jött hozzám egy székely csoport, és akkor azt láttuk, hogy hozzájuk képest a magyarországiak úgymond táposok, elkényeztetett gyerekek. A székelyek talpraesettek és erősek voltak, sugárzott az életrevalóság belőlük. Sajnos, ez harminc év alatt megfordult. A jelenlegi tizenévesek – összehasonlítva – most alatta vannak az anyaországiaknak. Ijesztő: azt sem tudja, hol van, telefonozik, fizikailag el van maradva. Létrejött itt valami, amit önöknek jobban kell tudni és látni, de ha nem teszünk ellene, akkor ebből nagy baj lesz. Ezért hiszek abban, hogy a hagyományápolás révén ez ellen tenni lehet” – vélekedett.
Magyarországon is problémák vannak, ezt tükrözi egy felmérés. „A felmérés alapján kiderült, hogy változott a helyzet, a városi fiatalok fizikai állapota jobb, mint a vidékieké. Ez régebb nem így volt, de ma a városinak van lehetősége edzőterembe járni, sportolni, míg a vidékiek most már nem is dolgoznak, jóllehet az tette erőssé őket. A vidékiek korábban krumplit szedtek, fára másztak, ez volt az előnyük” – fűzte hozzá, úgy ítélve: nagyot fordult a világ.
Azt is elmondta: Magyarország sokat élt a székelységből kulturális téren, most eljött az ideje, hogy egymásra támaszkodjunk, az elszakadt országrészek úgymond egymásra találjanak kulturális vonatkozásban.
Kifejtette, a románság ilyen téren való integrációja, a lovas íjászattal való megismertetése is segítené a folyamatot, ő például kitűnő kapcsolatot ápol a romániai lovas szövetséggel. „Én a kultúrában hiszek: ismerjék meg a románok a magyar kultúrát, annak gyökereit, tudjanak benne szerepelni és együtt létezni” – hangsúlyozta.
A nők szelídebben bánnak a lovakkal
Életképtelen embereket termel a világ
Ami tegnap motiváció volt, az ma bűncselekmény – bontott ki egy másik gondolatot. „Olyan irányba halad a világ, ami életképtelen embereket termel ki. Amerikában megkérdeztek pszichológusokat, hogy mitől kell óvni a gyerekeket, és az volt az egybecsengő válasz, hogy a kudarcélménytől. Vagyis a legrosszabb, ha valaki kudarcélményt szenved. És képzeljék el: tornatanárok úgy ugróköteleztettek gyerekeket, hogy nem adtak nekik ugrókötelet” – fejtegette. Kassai Lajos szerint nagyon nehéz lesz a mai világban normálisnak lenni. „Abba is gondoljanak bele, hogy kötelező az oktatás, de nincsen semmilyen szabályozó rendszer a pedagógusok kezében. Egyszerűen nincs semmi a kezükben, amivel a gyerekeket fegyelmezni lehet.”
Úgy ítélte: motivációra akkor van szükség, amikor olyan dolgok elérésére akarják sarkallni az embereket, amiket önszántukból nem tennének meg. „Korunk úgynevezett hősei a motivációs trénerek, nagyon nagy fizetés mellett osztják az észt. De ezek a trénerek olyan dolgokra vesznek rá embereket, amit önszántukból soha nem csinálnának. Hol volt nekem szükségem motivációs trénerre, hogy megtanuljak biciklizni? Elloptam apám biciklijét, és a váz alatt tanultam meg. Itt vagyunk a lovasíjászattal, ott tartunk, hogy a fiatalokat miként tudjuk motiválni, és ettől én félek. Tudjuk, hogy a kötelet nem lehet tolni. Látjuk a lovasíjászat pedagógiai értékét, látjuk, hogy a fiatalokat ki kell mozdítani a digitális térből, de hogyan tegyük ezt? Fenyegessük őket, hogy ülepen billentjük, ha nem leszel lovas íjász vagy bármi is? Vagy könyörögjünk nekik? Kialakult egy komoly generációs probléma, ami azt hordozza: miként lesz belőlük ember, mert nem lehet őket leszakítani a virtuális térről. Ez korunk edzőinek legnagyobb kihívásává lett, a kézdiszentléleki pálya értelme is azon múlik, hogy lesz-e, aki használja, ez pedig önökön is múlik, a közösségen” – osztotta meg dilemmáit.
Kassai Lajos a pályaavatón. Fotó: Bíró János
Infantilissé vált Európa
A társadalmak ötvöződését és a keveredést Kassai Lajos veszélyesnek tartja, úgy véli, hogy ilyen szempontból a bevándorlást erőltető politikusok gyerekesen viselkednek, Európa infantilissá vált.
„Egy bevándorló mögött sok minden rejlik, ezek egy része gyakorlatilag levetkőzhetetlen. Azt sem érti a politikusok zöme, hogy az iszlámot nem lehet úgy szekularizálni, mint a kereszténységet” – mondotta. „Az ő identitásuk nem ebben a vallásban van. Van egy külső, nevezzük civilizációs rétegnek, ez alatt rejtőzik az iszlám máza, de legbelül található az, ami mögött évszázados berendezkedés áll, és ez a törzsi rendszer. Ez utóbbit soha nem tudják levetkőzni, ezt nem értik meg sokan. Nagyon jó barátaim vannak például Szaúd-Arábiában vagy Katarban, Európában viszont nem értik meg, hogy ezek törzsi társadalmak, teljesen másak a szokásaik. Egy példát említsek: a házasság előtt a muszlim fiatalok nem látják egymást. A szülők hoznak egy döntést, nem úgy, mint mi, európaiak, hogy általában szerelem van a házasság mögött” – magyarázta.
Szerinte a Nyugat egy hamis világban él. „Ha megnézzük az Instagramot, a Facebookot, akkor nem egy valós képet látunk. Olyan fotók vannak egy személyről, hogy ha találkozunk vele, nem ismerjük meg. Fikciók találkoznak fikciókkal. Létezhet a szerelem, a vonzalom, de nem két valóságos ember között. Amikor együttműködésre kerül a sor, akkor borul a dolog, talán ezért is van ez a sok válás. Én ezt a két szélsőséget látom a világban, az egyiknél a szerelem nem játszik, mivel nem tud kialakulni, nekünk meg az együttműködéssel vannak problémáink, mivel fikciókra építjük az életünket” – vélekedett.
