Tűnődöm, elmélkedem a nagybetűs sorson az est csendjében, immár idős nyugdíjasként. Hajdan szakmunkás voltam, emellett a Háromszék és több székely-magyar heti- és napilap külső munkatársa több évtizeden át. Életemben mindig szerettem írni és olvasni.
Nagy öröm, hogy naponta olvashatom, olvashatjuk feleségemmel a legfrissebb híreket. A nemrég véget ért franciaországi olimpián a Háromszék által közölt statisztika szerint a legtöbb aranyérmet az Amerikai Egyesült Államok nyerte, utána a valóban nagyon népes Kína és Japán következik. Magyarország hat arany-, hét ezüst- és hat bronzéremmel a tizennegyedik helyen áll, nagyobb országokat is maga mögé utasítva. És erre itt, a Székelyföldön is büszke vagyok. Igaz, hogy egyre kevesebben vagyunk mi, romániai magyar ajkúak – ma már kevés olyan asszony van, mint amilyen a lövétei nagymamám volt, aki tizenkét gyermeket hozott világra a mostaninál nehezebb időkben –, de ne sajnáltassam magam, akinek fia és lánya van, ikerunokáim Budapesten.
Bizony, változnak az idők. A jövőt nem ismerjük, de a múltat nem szabad elfelejteni, úgy gondolom. Tűnődni és elmélkedni kell és érdemes!